Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

60

25, 32•)• -A- keresztény család ez által gyökerében lett megszentelve, s a názárethi szent családban magasztos, csodálatra méltó példaképet nyert.

Mindenki elismeri, hogy a családi élet igen fontos jelentőséggel bír a társadalomban. Míg a családi élet kfhaltával veszni kell a társadalomnak is, addig a csa- ládi élet az állam és a község feloszlása után még mindig fennállhat. A családi élet, mondja Niemeyer, az önnevelés nélkülözhetetlen eszköze, a nyilvános élet előiskolája mindazokra nézve, a kik az államnak nem- csak lakosai, de férfiak is akarnak lenni.1)

De ha valahol bir nagy befolyással a vasárnap megszentelése, bir különösen a munkás osztálynál, hol alapföltétele a családi életnek. Valamint a család a személyes fegyelem és erkölcsnek tápláló talaja, egy- szersmind a társadalom alapköve is, mert az egyesek jó szellemét már a bölcsőtől kezdve neveli. Ennél- fogva az államnak s a községnek, az uralkodóknak s a gazdáknak egyaránt kell érdeklődniük a családi élet ápolása és közvetve a vasárnapi nyugalom meg- tartása iránt.2)

A munkás osztály körében úgyszólván egyedül a vasárnap nyújt alkalmat arra, hogy a családi élet szépsége feltünhessék, mert a vasárnap erre a leg- alkalmasabb idő. ״Az iskola és az üzlet,“ mondja Schauenburg, ״a szülőket s a gyermekeket egész héten át elkülönítik egymástól. A reggelit, az ebédet s a vacsorát, ha ugyan otthon, de többnyire gyorsan költik el, s csak vasárnap lehet ez étkezéseket egy-egy kis családi ünnepként megtartani. E napon beszélget- hetnek leginkább mindarról, a mi a csakidot illeti. . . . A vasárnap s ennek rendeltetése és élvezetei által nyer a különben úgyis fárasztó élet egy kis szint, változást, rendet. Ez okból a vasárnap tulajdonképen

a) Niemeyer, id. mű. 70. 1.

s) Úgy. a/.. 47. 1