Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése

A szécsényi gyűlés kora vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése.

Ha valaki magyar-egyház-történelmi munkák tanul- mányozása közben kezébe veszi gróf Mailáth János ״Vallásmozgalmak - Magyarországban“ czimü művét, lehetetlen az illetőnek megütközés nélkül olvasni az 55-ik lap egyik kikezdésének következő szavait : ״Azon időszakról, mely 1687-től lefolyt 1715-ig, nincs mi különöset említeni.“ Valóban ügye- lemre méltó szavak. De hogy mennyiben érdemelnek hitelt, a következőkben, ha nem is tüzetesen tárgyalni, de mégis behatóbban óhajtunk e korról megemlékezni. Oly meddő volna e kor, hogy jellemzésére, tekintve vallásügyi viszonyait, ily rövidke megjegyzés is telje- sen elégséges ? Az a kor, melynek kimagasló vezér- férfiait bámulva szemléljük ; az a kor, mely ősi dicső- ségünk visszfényeként tűnvén föl nemzetünk viszon- tagságos életében, történelmünk egyik legragyogóbb lapján van megörökítve, egyetlen oly mozzanatot sem tudna felmutatni a vallásügy terén, mely legalább egy- szerű megemlítésre volna érdemes?

Sőt igen ! az a negyedszázadot meghaladó időköz igen is bir felmutatni vallásügyi mozzanatokat, melyek nemcsak a felemlítésre de arra is érdemesek, hogy a történelem kedvelő hosszasabban időzzön mellettök.

Kinek nem jutna itt eszébe II. Rákóczy Ferencz, a vallásosság ez egyik legkitűnőbb példaképének tett2i