Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése
370 dús élete, kit a haza jogainak helyreállítása körül való önfel !.ldozó nemes törekvésében Magyar- és Erdélyor- szág annyi hü fia támogatott, kik közöl, nem említve a magyar papság és főnemesség kitűnő tagjait, egy- előre csak Bercsényi Miklós grófot hozzuk fel példa gyanánt, kiben az Ősi, nemes magyar erények a legmé- lyebb vallásossággal párosultak. — Rákóczyról lévén szó, ki ne emlékeznék vissza a szécsényi gyűlésre, mely az akkori legszükségesebb intézkedések, — főleg vallásügyi viszonyok szabályozása czéljából tartatott ; és mint ilyen nevezetes vallásügyi mozzanatot képvisel egyház-történelmünkben olyannyira, hogy hallgatással mellőznünk egyátalán nem szabad. — Mailáth idézett szavai elégséges indító okul szolgálnak arra, hogy a szécsényi gyűlést magában foglaló néhány évi időköz vallásügyi viszonyait tanulmányozzuk s röviden is- mertessük. Megismerkedni a szécsényi gyűlésen tárgyalt val- lásügyi viszonyokkal időszerűnek tartjuk egyrészt azért, mivel egyháztörténelmünk még eddig vajmi hiányos e korra vonatkozólag, jóllehet Thaly, bő ismeretű tör- ténészünk alaposan és bőven ismerteti a II. Rákóczy- féle mozgalom harczait ; másrészt pedig azért, mivel korunk vallásügyi viszonyaiban is gyakran tűnnek föl amazokhoz hasonló jelenségek a nélkül, hogy azok eredetét s indító okait egykönnyen föltalálhatnák. Össze kell szednünk a sok felé szétszórt adatokat, képpé kell egyesítenünk a magányosan heverő színeket, hogy tükröt tarthassunk főleg ama protestánsok elé, kik manap uton-utfélen azt hirdetik: ״a haza minden előtt;“ de mikor még másképen fújt a szél, azt tartót■ ták, hogy a lelkiismeret szabadsága az első s vallási érdekeik előmozdítása czéljából készek voltak a néme- tekhez is átpártolni, nem tekintve a haza veszélyezte- tett állapotát. Ismernünk kell a szóban forgó kor vallásügyi viszonyait, hogy kimutathassuk, miként vi
