Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

7. József Egyiptomban

Mineptah király uralkodása alatt történt, tehát az 1300. év körül. — Az izraeliták (Mózes II. 12,40. szerint) 430 évig tartózkodtak Egyiptom földén. Ha tehát az előbb emlitett általános véleményt elfogadjuk, akkor Jákob be- költözése 1730־ra esik.

E kettős számitást összevetve arra az eredményre jutunk, hogy 1750 körül (Kr. e.) Egyiptomban a hyk- szöszök uralkodtak, Jákob pedig 1730 körül (Kr. e.,) tehát még a hykszosz-uralom alatt költözött Egyiptom földére.

* *

He

Már e rövid tárgyalásból is láthatjuk, hogy a Szentirás és az egyiptológia között nem csak ellen- mondás nincsen, hanem ellenkezőleg gyakran az egyip- tologia bővebb adataiból érthetjük meg a Szentirás egyes, mellékesen odavetett vonásait. E tudomány-ág gyors fejlődése daczára nem csekély mértékben meg- szégyenitette azok várakozását, kik minden uj tudó- mányban a Szentirás természetes ellenségét, tekintélyé- nek megsemmisitőjét üdvözlik. E vérmes remények leginkább ahhoz a tizezer évhez fűződtek, melyeket némelyek az egyiptomi ős történet számára követeltek természetesen minden észszerű alap nélkül.

Az egyiptológia és a Szentirás — összhangja igaz — akkor érné el tetőpontját, ha mindkettőnek időszámi- tása teljesen kiegyeztethető volna. Erről azonban egye- lőre le kell mondanunk. Az ok abban rejlik, hogy egyiknek sincs biztos időszámitása. A Szentirás nem ismer oly időpontot, melyből az éveket folytatólagosan számitaná. így azután csakis összevetés utján jutha- tunk megkezelitő eredményre. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy a héber szöveg, a LXX. és a Vul- gata annyira eltérnek egymástól, hogy pl. a LXX. a teremtéstől Ábrahámig 1500 évvel számit többet, mint a héber szöveg. Már ez egy adatból is világos, hogy