Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
7. József Egyiptomban
357 Uhlemann különösen azzal az érvvel áll elő, hogy a Szentirás tanúsága szerint úgy a beköltözés, mint a kivonulás körülményei teljesen tős-gyökeres egyiptomi viszonyokat tüntetnek föl. Ez a körülmény ;szerinte nem engedi föltennünk azt, hogy a zsidók idegen és nem egyiptomi uralom alatt vonultak be. Ezt az ellenvetést egészen megsemmisíti a tudósok azon állítása, mely szerint a XIII. királyi házat követő idegen uralkodók mindenben szorosan ragaszkodtak az egyiptomi szoká- sok- és viszonyokhoz. Legfeljebb aprólékosságokban hoztak be némi változást (ez idő óta oly gyakoxiak pl. az egyiptomi szobrásztában az assyr alakok). Ez idegen fejedelmek említett tapintatos alkalmazkodá- suk által a benszülötteket annyira megnyerték, hogy még a papok is gyermekeiknek idegen hangzású neve- két adtak az idegen királyok kedvéért. Számtalan ily idegen névvel találkozunk az ebből a korból szárma- zott emlékeken. Igaz, hogy ez idegen királyok ural- mának korszakában nem sok építkezés történt. Ez azonban részint a harczias viszonyokban leli magya- rázatát, melyek nem igen engedték meg a művészetek ápolását, részint abban a körülményben, hogy a ké sőbb uralkodó benszülött királyok az idegen ״bitorlók“ uralmának még legcsekélyebb nyomát is megsemmisí- teni óhajtván, e királyoknak neveit az általok épített emlékekről levakartatták. J) így történt, hogy mind- össze két hykszosz-király nevét őrizték meg mintegy szerencsés véletlenségből az emlékek A p o p i (Ra aa- ab־taui; Manetho Aphobisa) és Nubti vagy Nub (Szét aa-pehuli) király nevét. A különbség tehát Manetho hykszoszai és a való- ság között abban áll, hogy míg ezek az idegen feje- delmek az emlékek szerint mindenben alkalmazkodtak az egyiptomi viszonyokhoz, addig az egyiptomi szüle- *) *) L. Brugsch, Geschichte Aeg. 221. 1.