Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

7. József Egyiptomban

358

tésü Manetho hazája egykori legyőzőiről honfiúi elfő- gultságában azt beszéli, hogy a benlakókat öldösték, a városokat és templomokat lerombolták és harczaik által az egyiptomiakat kiirtani iparkodtak. Lehet, hogy Manetho ez adatokat csakugyan régibb forrásokból merítette, de akkor az idegenek iránt nyilvánuló ellen- szenv még inkább megfejthető. Mert mentői közelebb éltek e kutforrások irói az elnyomatás korához, annál élénkebben kellett természetesen ezen ellenszenvnek is nyilvánulnia 1J.

A hykszoszok tehát valóban léteztek habár, nem valának a Manetho által rajzolt vad hóditók, hanem ellenkezőleg művelt nép kik — mint későbbi idő- ben a Ptolemaeusok — alkalmazkodtak a legyőzőitek szokásaihoz ; tiszteletben tárták törvényeiket, és azok épitészetének szent emlékeit nemcsak sértetlenül főn- tartani, de szaporítani is iparkodtak.

Ily körülmények között világossá lesz, hogy miért rajzol a Szentirás az idegen uralom daczára teljesen hű egyiptomi viszonyokat és szokásokat. — Nem bi- zonyit ez ellen az az oktatás sem, melyet József beköl- töző fivéreinek ad: ״Ha a phárao foglalkozástokról kér- dezend titeket, mondjátok neki: ״Mi szolgáid pásztor- emberek vagyunk, gyermekségün ktől mindekkorig valamint atyáink is. Ezeket pedig mondjátok, hogy Gosen földén lakhassatok, mert az egyiptomiak minden juhpásztort utálnak“ — E szavakat némelyek tévesen arra magyarázták, mintha a király (kiről e magyarázók szintén föltételezik, hogy nem egyiptomi) hallván hogy Jákob családja pásztorembe- rekből áll, csak annál szívesebben befogadná őket,

') L. Brugsch i. m. 212 242 ־. — V. ö. Chabas, Melanges egyip- tologiques. Série I. 29—41. 1. — Az egész hykszosz-korra lásd Chabas : Les pasteurs en Egypte, Amsterdam 1868. — Maspero : Revue critique. 1870, 116 1. stb.