Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

7. József Egyiptomban

356

eiedete. Flavius ennek megfejtésében az uj nyelvet vette tekintetbe, azért mondja, hogy szósz annyit je- lent, mint pásztor. Ó-egyiptomi nyelven saszu J) (sausz) névvel az Egyiptom keleti határain tanyázó arabokat illették. (Ezek nomád pásztori életet éltek és ép ez ok- ból mehetett át a sausz szó usus loquendi-je e jelent- ménybe: pásztor.) Hak-sausz tehát annyit jelentett mint: ״az arabok királya“. Igaz, hogy e név : hykszosz az ó-egyiptomi emlékeken még eddig nem találtatott föl. Ezek az idegen bitorlókat, kiket a XVIII királyi ház tagjai űztek ki az országból, Men vagy Menti név- vei illetik. Az edfu-i templom föliratai szerint Menti Aser tartomány lakói valának. Valószínű, hogy ez Aser a szémi a s u r vagy asszyr-nak felel meg. De azonkívül a tanisi kő tanúsága szerint Aser szónak Rutennu felel meg, már pedig ezen Rutennu névvel csakugyan Syria lakói jeleztettek.

Mindezekből valószínűvé lesz az újabb egyiptolo- gok által általánosan elfogadott ama vélemény, hogy az assyrok voltak e berontó ellenség, kik valószínűleg a saszu-arabok társaságában foglalták el Egyiptomot• Az assyrok hasonló szövetségre léptek ez ó-kori be- duinokkal, kik az Egyiptomot keletről fedező víztelen sivatagokat legjobban ismerték, mint Kambyses ugyan- ezen arabokkal ugyancsak Egyiptom ellen viselt had- járatában.

Ezek után fölvethetjük azt a kérdést, hogy vájjon a héberek csakugyan ez idegen uralom alatt költöztek-e be Egyiptomba? Uhlemann ezt határozottan tagadja. Heng- stenberg az egész hykszosz kérdést elveti. Az eddigiek- bői láttuk, hogy e tagadás helytelen; mert az egyip- tömi történelem csakugyan ismer egy korszakot a XIII. és a XVIII. dynastiák között, mely alatt Egyip- tómban idegen királyok uralkodtak.

') e szemita gyöktől: ,דסש vagy םסש — rabolni.