Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

7. József Egyiptomban

355

a fegyverforgatásban

............Ez az egész nép — így

folytatja Flavius — hyk-szosz-nak neveztetett vagyis pásztorkirályoknak. Ugyanis h y k a szent nyelven k i- r á 1 y t jelent; szósz pedig pásztort a nép-nyelven. — Némelyek araboknak tartották őket

.............“ ג)

Mióta Flavius e sorokat megírta, attól az időtől fogva egészen mostanáig többféle vélemény uralkodott a hykszoszok kilétéről. Hengstenberg az egészet Ma- netho által költött hazudságnak veszi. Mások ellenben e hykszoszok alatt az israelitákat értették. Ez az utóbbi állítás teljesen valótlan; mert az izraeliták Móz ősnél, mint 70 tagból álló család költöznek Egyiptomba békés szándékkal a király engedelmével. Manetho hykszoszai ellenkezőleg fegyveres erővel törnek be és az országot meghódítják.

Más részről Hengstenberg állítása ma már túlha- adott álláspont. Az egyiptologok állítása szerint annyi bizonyos, hogy a XIII uralkodó ház után Egyiptom idegen királyok hatalmában volt és maradt egészen Aahmesz királynak a XVIII dynastia alapítójának ha- todik évéig, midőn az idegen jövevényeket sikerült az országból kiűzni. Sőt egy régi okmányban Avaris váró- sának visszafoglalása is le van irva. Manetho elbeszé• lése tehát alapjában véve helyes. Ha mindazonáltal ez idegen uralkodók származását kutatjuk, Flavius — mint fönnebb láttuk — azt állítja, hogy ״némelyek araboknak tartották őket.“ Nagyon megyegyez ez állítással az a több közép-kori írónál is fönmaradt arab monda, mely szerint bizonyos Seddád Egyiptomba nyomult, ez orszá- got elfoglalta és egészen Gibráltárig térj észté győze- delmes hadjáratát. Az ő utódai 200 évnél tovább ural- kodtak Alsó-Egyiptomban, és Avariszban székeltek, 1j

E mondával nagyon összefügg a hykszosz név

ג) A hykszoszok uralmáról és Avarisról: Ebers, Aegypten u. die Bücher M. I, 183 és k. 11.

*) V. ö. Flügel, Geschichte d. Araber 2. kiad. 11. 1.

23*