Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
7. József Egyiptomban
350 romtenyésztésre. Ugyanerről tanúskodik az a körülmény, hogy a LXX. a héber Gosent (45. 10) I'e0F[1 'AQctßlots- szál fordítja, már pedig az egyiptomi Arabia a deltától keletre elterülő sík-vidéket foglalta magában. — Gosen más névvel Rameszszesznek is neveztetett. Kitűnik ez magából a Szentirásból is (47, 11.); de még inkább az e tekintetben legjobban értesült LXX-ból, mely e kife- jezést (46, 28.): ״Gosen tartományba“ — így fordítja : ״'־/.a3’ 'Hqtliiov 7rt'íhiע sig y7:v cPa/.1aggrj. Ezekből — továbbá — és a Szentirás más helyeiből az is világos, hogy e tartományban feküdtek Ramszesz, Pithom, On (Anu, 'HhÓTtoha), Heropolis (cHgioTcofag) és más nagyobb vá- rosok, vagy legalább a tartomány közelében. Hasonló- lag közel kellett e tartományhoz esnie az akkori szék- városnak, mert József (45, 10.) azt izeni Jákobnak: ״Lakjál Gosen földén, hol közel vagy hozzám.“ — Sőt mindezektől eltekintve maguk az ó-egyiptomi helyne- vek a Nilus tanisi ágától keletre fekvő tartományban kétségtelenül arról tanúskodnak, hogy e vidéket egy- kor szemiták lakták; magának a fővárosnak (Tanisnak) szemita hangzású neve van (Czal v. Czar, Czoan). Ugyan-e városban székeltek a pháraók is a legna- gyobb valószínűséggel; Mózes idejében minden bizony• nyal, mert itt vitte véghez Mózes (a 78. zsolt. 12. 43.) a csodákat a király előtt és egyszersmind — a mint ezt a Szentirás éltelme mutatja — a legkönnyebben közlekedik honfiaival is, mely körülmény arra mutat, hogy a zsidók Tanis környékén, valószínűleg magában Tanisban is tartózkodtak. Általában a zsidó nép ké- sőbbi elterjedését meg kell különböztetnünk eredeti tartózkodási helyétől. Minden jel arra mutat, hogy későbben — legalább a városokban — egészen össze- vegyültek a héberek a benszülöttekkel, mig kezdetben a 67 tagból álló család Gosen földének birtokosa vala. י) ') E tárgyról bővebben irt Ebers, Durch Gosen zum Sinai. Leipz. 1872. 488 —513.
