Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
7. József Egyiptomban
351 A fejezet utolsó része József működését rajzolja az éhség idején. Ez alkalommal a Szentirásban az egyiptomi viszonyok mély ismerete lép előtérbe. József ugyanis gabonát ad az egyiptomiaknak oly föltétel alatt, ha a tulajdonjogról, melylyel földjeiknek birto- kosai'valónak, a phárao javára lemondanak és neki adót (ötödöt) fizetnek ; ״Kivévén a papok földét, mely nekik a királytól adatott vala, kiknek meghatározott élelmet is adának a köz csűrökből, és ez oknál fogva ők nem kényszerűiének eladni birtokaikat.“ — Mindezekről a görög történészek tanúskodnak. Herodot J) beszéli, hogy csak a papok és a katonák birnak Egyiptomban föld- birtokkal, és hogy az előbbiek az államtól bizonyos járulékot kapnak és minden adótól mentek valónak. a) Jákob és József halála. (Móz. I. 49-50.) Jákob, miután fiait megáldja és a 12 nemzetség jövő sorsát megjövendöli, meghal. József ״megparan- csolja szolgáinak, az orvosoknak, hogy atyját balzsa- mozzák be.“ ״Kik a meghagyást teljesítvén, elmulélc negyven nap, mert ez vala a szokás a bebalzsamozott holttestekkel; és siratá őt Egyiptom 70 napig.1• — Általánosan ismeretes, hogy a holttestek bebalzsamo- zása épen Egyiptomban volt otthonos. E műtétet itt ״József szolgái, az orvosok“ végzik. Az a körül- mény, hogy Józsefnek sok orvosa van, szintén teljesen hű egyiptomi vonás. Herodot beszéli ugyanis, hogy ״a gyógyászat következőleg van náluk felosztva: egy orvos csak egy betegséget gyógyit és nem többet, és így minden telve van orvosokkal. Mert más a szemor- *) *) II, 168. — V. ö. Diodor I. 63 és 73. s) L. Rosenmüller, Das alte und neue Morgenland I, 222. 1.
