Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

7. József Egyiptomban

349

mutatja be Chnumhotep herczegnek. Az idegenek között a két egyiptomi tisztviselő után első h.elyen áll a csa- Iád feje ״Ab es a tartomány hak“-ja (fejedelme); a többiek: férfiak, nők és gyermekek, körébe sorakoz- nak ajándékaikat fölajánlva a herczegnek. ') Ez aján- dékok közül legjobban szembetűnik egy kőszáli zerge, ugyanazon fajból, mely jelenleg is a sinai félsziget hegységein tanyáz — E körülmény mintegy ujj mutatás a bevándorlók hazájára. És valóban Egyiptom története arról tanúskodik, hogy a bevándorlás keletről volt leggyakoribb és magok az egyiptomiak is ez irányból fogadták azt legszivesebben, mert az innen bevándor- lókat mindjárt leginkább veszélyeztetett keleti határaik védelmére alkalmazták.

E körülményt József — úgy látszik — nagyon jól ismerte ; ép azért a pháraónak fivérei közül ״öt szembe nem tűnő férfiút állita . . . elébe“, azon okból, ״hogy

— mint a Tárkányi-féle fordítás nagyon helyesen meg- jegyzi — a király katonákká ne tegye őket.“ * 2I — József ezen kivül betanítja fivéreit, hogy mit feleljenek a pháraónak, ha ez foglalkozásukról fogja kérdezni.

Pharaó midőn megtudja, hogy Jákob családja pásztoremberekből áll, Gosen földét vendeli számukra lakóhelyűi. — Gosen nek fekvését csak hozzávetőleg lehet meghatározni. Az a körülmény, hogy sem a keletről beköltöző család, sem később a keleti irányban kivonuló héberek nem kelnek át a Níluson,

— arra mutat, hogy Gosen földének a Nilus jobb part• ján kellett elterülnie és pedig a folyam szétágazásától nem messze, mivel ez a rész a legalkalmasabb a baJ) L. Brugsch i. m. 147. és Hengstenberg. Die Bücher Mose’s u Aeg. 37. 1. — E falfestmény másolatát lásd: Ebers. Eegyyten u. d. Büch. M. I. 100. 1.

2) Tudnunk kell, hogy az egyiptomi hadsereg jelentékeny részét idegen, többnyire szemita származású segéd-csapatok képezték, melyeket benszülött kapitányok vezettek. — Ulilemann, Handbuch II 33. 1