Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

7. József Egyiptomban

lyett. ף Ez az erőtetett magyarázat természetesen nem állhat meg és onnan ered, mivel az említett tudósok a régi történészek állításának föltétien hitelt adtak Holott Herodot e kérdésben épen úgy, mint sok más dologban is nemcsak téves tudósítások után indult, de önmagának is ellenmond. Ő maga egy más helyen az az aszalt szőlőt azon tárgyak között említi föl, melyeket egyiptomiak az Isisnek feláldozott bika belsejébe szók- tak tenni. Ugyan ő (II. 42. és 144.) Diodorral (I, 11,) együtt Osirist azonosítják Dionysos-szál. Sőt Diodor határozottan Osirisnak tulajdonítja a szőlő-művelést. Herodot ezeken kivül még azt is fölhozza , hogy mennyi bort volt szabad a királyoknak naponkint elfogyasztaniok. * 2) Más alkalommal (II, 168.) pedig azt állítja, hogy a királyi testőrség minden embere napon- ként négy kupa bort kapott. — Ezekből is világos, hogy Herodotot néha-néha rászedték az egyiptomi tol- mácsok, kiket Strabo is (XVII. 806.) rendkiviil hazug embereknek bélyegez.

Az kétségtelen, hogy a mai Egyiptomban a szőlő igen jól tenyész és a talajviszonyokhoz alkalmazkodva félig-meddig mocsár-növénynyé változott. A szüretet júliusban kezdik és augusztusban végzik; tehát a Nilus áradása, mely csak aug. végén kezdődik, épen nem gátolja a szüretelést. 3)Ebből következtethetjük, hogy a szőlő József korában is tenyészhetett.

Minden kételyt eloszlatnak e tekintetben az em- lékek, melyeken a szőlő-művelés minden mozzanata le van rajzolva. — Már a gula-sirokban, melyek József korát sok századdal megelőző időben készültek, a sző- lőművelés ábrázolása egész külön falfestményeket vesz, igénybe. Wilkinson, Rosellini, Eepsius, Ebers és mások közük a falfestmények másolatait, melyekből világos

*) L. Bloch M. Mózes 5 könyve Budán. 354—355. 11.

2) . . . ol'vov óé taxi óvu iiÍtqov.

8) L׳ Hartmann. Aegypten . . . 214. 1.