Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
1. A vasárnap megszentelése
9 A sabbath általános eszméje ebben a legvilágo- sabban ki.ünik. A szent föld Isten tulajdona. O átadja azt választott népének ; de ennek el kell ismernie Isten birtokjogát s Istennek, mint Urának, minden hét hetedik napjának megszentelése által le kell rónia adóját. Valamint a tiz-parancsolat, épen úgy ez a törvény is lényegében a természet törvényén alapszik. Úgy szólván nincs törvény, mely az Izraeliták előtt több- szőr lett volna ismételve és hathatósabban megerősítve, mint épen ez a törvény. Csodálatos mó- dón véste Isten e törvényt és az ahhoz kötött áldást a nép szivébe; így az Istenhez való bizalmas odaadásra szólí- tóttá fel a pusztában, hol tudjuk, hogy sabbathon nem esett manna, hanem a hatodik napon gyűjtött és más- napra eltett manna ép maradt, míg más napokon e p annát nem lehetett eltartani (Móz. II. 16, 20. 24. stb) ; máskor meg a sabbath megszentségtelenítésének átkát borzalmas komolysággal jelentette ki népének; így az Isten parancsára megkövezték, a ki sabbath-napon fát gyűjtött (Móz. IV. 15, 32—36) , szóval a sabbath megszentségtelenítését halálbüntetéssel fenyítették (Móz. n. 35, 2). Hányszor ismételték a próféták Istennek igére- teit és fenyegetéseit! A sabbath-nap megsértése miatt Isten Jeremiás próféta által megjövendölte, hogy Jeru- zsálem házait a tűz el fogja pusztítani (Jer. 17, 19 — 27), s Nabukodonozor mint az Isten eszköze, teljesítette is az Úr akaratát. A sabbath megszentségtelenítése által Izrael népe, mint Nehemiás mondja (Esd. II. 13, 15—20.), az Isten haragját vonta önmagára és mindenféle bajt hozott a városra.
