Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

IO

4. A hetedik nap megszentelésének nyomai a pogány■ ságban.

Midőn az emberiség elpártolt az Istentől, a sab- bathnapi törvény is feledésbe ment. A pogányság azonfelül félreismerte a munka jelentését, mert meg- vetette azt s leginkább rabszolgákra bízta, a kiknek pl. a rómaiak egy évben csak egyszer, a saturnáliák alkalmával, engedtek teljes nyugodalmat. De ha nem is lehet bebizonyítani, hogy a hetedik napot, mint a nyugalom napját már a mózesi törvényhozás előtt is megünnepelték1), mindamellett már a legré- gibb időkben is feltaláljuk a jelentős hetes számnak s a hét napból álló időszaknak nyomát. ״Valóban úgy látszik“, mondja erre vonatkozólag Mermillod püspök, ״hogy Isten a hetes számot a mindenség számára ala- pul választotta ki, és ebben az értelemben veendő az Írásnak eme helye (Példabesz. g, 1.): ״A bölcseség házat épített magának, hét oszlopot vágott ki“ 2). A régi pogányoknál is hét volt a szent szám 3). Laplace Diderot Encyclopádiájában írja, hogy: ״A hét napból álló kis időszakot, melyet hétnek nevezünk, amaz első lépésnek kell vennünk, melyet az emberiség annak elérésére tett, hogy magának biztos időmértéket sze- rezzen.“ Tudvalevő, hogy a hét napból álló kis időszak már a legrégibb időben és minden népnél nemcsak használatban, hanem beosztása is mindenütt tökéletesen egyenlő volt. Az ember mértékeit és súlyait a tizedes

‘) V. ö Calmet in Gén. 2, 3. I. P. I. — Aug. Vindel 1755 19■ lap• 2) ״Du sollst den Sonntag heiligen', Mermillod püspök pásttorle- vele, megjelent a ״Kath. Stimmen aus der Schweiz“ czímű folyóiratban. Zürich 1869 VIII. füz. 17. 1

*) Négy jelenti a világot, három az Istenséget (Aristot de coelo I. I.), hét Istennek a világgal való kapcsolatát. Has. Bähr, Symbolik des piosaischen Cultus. I. 140. 1. stb.ן Beraz id. mű. 617. 1. stb■