Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
7. József Egyiptomban
327 tiben. Ez a fogalomváltozás igen könnyen megmagya- rázható a kelet intézményeiből. Már a legrégibb ó-kor- ban ép úgy, mint a jelenkorban gyakran előfordult az az eset, hogy a heréitek a legmagasabb udvari méltó• Ságokra jutottak. így történt, hogy idő folytán a ״he- réit“ (סירס) névvel általában bárminő udvari tisztvise״ • T löt illettek. Továbbá Mózes ama mondása, hogy Putifár a ״testőrség hadnagya“ volt, az egyiptomi testőrség lé- tezésére enged következtetnünk. — tlogy Egyiptomban testőrség csakugyan létezett, azt Herodot ') is bizo- nyitja. — Az emlékeken pedig akárhányszor talál- kozhatunk e királyi testőrséggel, mely mindig a ki- rály közvetlen közelében van. A falfestményeken sajátságos fegyverzete és öltözete által tűnik föl. A testőr-főnöki hivatal pedig még a Ptolemaeusok uralma alatt is — kik mindenben a régi egyiptomi szokásokhoz alkalmazkodtak — egyike volt a legtekin- tiTyesebb hivataloknak ctcjyj.aoiiiarocftkaß névvel. 2) A Szentirás figyelmes olvasója előtt kétségen ki- vűl föltűnik az a körülmény, hogy Mózes József törté- neténél is szerepelteti a ״pháraot“ és 400 évvel későbben a kivonulás történetében is. Már pedig az egyip- tologiának csak tudnia kellene oly királyról, ki négy- száz évnél tovább ült a trónon ?! Ezt a nehézséget már rég megszüntette az egyip- tologia, melynek tanúsága szerint a ״phárao“ név nem egy személynek, hanem minden egyiptomi királynak közös neve volt és teljesen megfelel a török zultán ג) Herodot az egyiptomi testőrségről ezeket mondja : ״KakctOGL- 0/0)1׳ yíkoi •/.cd. 'EoitOTvßlcov akkoi tdoovcf óoiov biavr'ov ttaatoi rí v ßaaiksa. (II, 168.) ־) A LXX Putifárt nem atestőrség hadnagyának,hanem Cioyjuciy&lQ(i — fő-szakácsnak nevezi; egészen helytelenül, mert Jerem. 39,9 és 13. to- vábbá a Szentirás más helyeiből világos, hogy £ רש ירבטח mindig ״testőr-főnök“־öt jelent.
