Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

7. József Egyiptomban

326

bért. Hogy a Szentirás legtöbbnyire ez utolsó értelem- ben használja e szót, az már abból is világos, mivel későbbi időben a zsidó királyi udvarban igen gyakran találkozunk oly tisztviselőkkel, kiket a Szentirás £ו'*רס־

oknak nevez נ) pedig׳ a zsidóknál szigorúan tiltva volt a heréitek tartása (Móz. III. 22,24.) Nem csekély mérték- ben bizonyítja a ך[ו“ןדי szónak e jelentményét a syr fordító, ki valamint az ap. csel. 7,27. versében az evvovyog szót (sihoip evvovyog, ővvágrrig KavÓúy.vg zrg ßaoihoorjg ^iUhóntov), úgy József történetében a ^",]p-t me ha- im n o-val fordítja, mely szó tulajdonképen ״húsé- g e s“-t jelent. 2) — Ezek után még csak azt lehetne e magyarázat ellen fölhozni, hogy miért fordította' ez esetben a különben jó értesült sz. Jeromos a 00לי szót

■ T

eivovyog-szál ? — Ez ellenvetésre az evvovyog szónak ethy- mologiájával válaszolunk. E szó «Híj-szoba és tyio-ör- zök szavaknak összetételéből származott; tehát evvovyog annyit jelent, mint: szoba-őrző. Csak később, midőn a heréiteket kiválóan a női lakások őrzésére kezdték használni, akkor tapadt lassankint e szóhoz a ״heréit“ fogalom,

A ״szarisz“ szó az egyiptomi emlékeken többször előfordul rendesen eme jelentménynyel: ״udvari em- bér,“ ״tisztviselő.“ ígyHammamát völgyében egy szikla- lapon, mely Kambyses, Darius és Xerxes uralkodási éveivel van ellátva, ez olvasható: ar en szarisz en Parasz= készítette Perzsia egy kamarása.3)— Ta- gadhatatlan ugyan, hogy E'“]p‘nak alapjelentménye:

״heréi t“, de az elősorolt érvek kétségtelenné te- szik, hogy e szó — különösen később — legalább is oly gyakran használtatott átvitt értelemben, mint az eredeL. Sam. I. 8,15. — Jes. 39,7.— Kir. IX. 25, 10. stb.

a) L. Ulilemann, Israeliten u. Hyksos. Leipzig. 1856. 22. 1.

8, Brugsch Geschichte Aegyipten’s unter den Pharaonen. I877. 248 1.