Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
1. A vasárnap megszentelése
) állott a sabbathhal, hanem azért Krisztus idejében a fő istentisztelet a zsinagógákban mindenütt szombat- napokon volt megtartva imádságokkal, bibliai felöl- vasásokkal és magyarázatokkal egybekapcsolva“. י) Az ó-szövetségben a sabbath mindenesetre csakis előképes volt s e nép földies, érzékies gondolko- dásánál fogva a törvényben inkább a munkától való tartózkodás nyomult előtérbe, míg a vasárnap ren- delésének fő czélja a jelzett nyugalom megszentelé- sében áll A sabbath megtartása az igaz Isten megval- lása volt ; az öröm és a boldogság, az Istenhez való odaadás napja. Azért mondja az Isten: ״Azon legye- tek, hogy szombatomat megtartsátok; mert ez jel kö- zöttem és közöttetek a ti nemzedékeitekben, hogy tudjátok, hogy én vagyok azúr, a ki titeket meg- szentellek.“ (Móz. II. 31, 13). S a prófétánál: ״Ha visszatartod lábadat szombaton, hogy az én szent na- pomon akaratodat ne cselekedjed, és a szombatot gyönyörűségnek nevezed és az Úr dicsőséges szent napjának, és azt dicsőíted, nem cselekedvén utaidat, nem járván akaratodon és szóbeszédet nem tévén : akkor gyönyörködni fogsz az Úrban és fölemellek téged a föld magassága felett és táplállak téged Jákob atyád örökségéből.“ (Izaiás 58, 13, 14.) Itt a próféta nyilvánvalóan föltételezi, hogy a sabbathnak kiválóan Isten dicsőségére kell szentelve lennie, hogy e napon a lélek örüljön Istenben és megemlékezzék czéljáról, vég- zetéről, mely czéltól az ős-szülők bűne által el lett terelve. Sabbathon a nép összegyülekezett a próféták körül, (Kir. IV. 4, 23.); s a mindennapi áldozatot két, egy éves báránynyal, megfelő étel- és ital-áldozatokkal megkettőztették (Móz. IV. 28, 9.) ; a szent kenyereket (panes propositionis) megújították (Móz. III. 24, 8.). Ennél- fogva igen jól jegyzi meg Keil, hogy : ״A szombatnapnak ") Döllinger Cbristentlium und Kirche, Regensburg i860. 353. 1.
