Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

3. A bold. Szűz szeplő nélkül való fogantatása és a kihirdetés korszerűsége

173

ctor seraphicus“ és Duns Scotus János, doctor subti- lis“ volt. Leginkább e három, s különösen az utolsó egyik vitájának köszönhetjük, hogy a hevesség e tárgy kö- rül elcsendesedett és helyet engedett az igazság győ- zelmének. Halesi Sándor, tanárja sz Bonaventu- rának és Aquinásnak, egy súlyos betegségből való csodálatos meggyógyulása után tollat ragadott és két nagy tekintélyre jutott munkát 1j irt, melyekben a szent atyákból és az észből vett érvek erejével bebizonyí- tóttá a bold. Szűz szeplőtelen fogantatását 2). Halesi Sándor különösen arról nevezetes, hogy ő tette meg az első lépést a bold. Szűz szeplőtelen fogantatásának föltétien védelme érdekében. Különben eleinte ő is tagadta Mária eme kiváltságát, a mint egyik érteke- zéséből ki is tűnik. Az itt vallott nézetet azonban később visszavonta. O hozzá mint első rangú tudóshoz minden oldalról jöttek tanácsot kérni és mivel ő ifjú éveiben nagyon habozó állást foglalt el — e habozása úgy látszik, befolyással birt tanítványaira is. Később azonban, midőn a bold. Szűz szeplőtelen fogantatása érdekében határozottan harczra kelt, e buzgóságot be- lécsepegtette tanítványaiba is.

Az itt elmondottak megértésére szükséges tud- nunk, hogy korában igen heves viták folytak e tárgy- ról. Sz. Bernárd a lyoni kanonokhoz irt levelében a kanonokok által bohozott ünnep megtartását kár- hoztatta, tisztán abból az indokból, mert a fogantatást, mint a szülők házassági egyesülését a magzat lelke- sítése (animatio) előtt nem tartotta tiszteletre méltó tárgynak, me'y értelemben az nem is lehet szent. Móricz, ez időben párisi püspök, ennélfogva megtiltotta a szeplőtelen fogantatás ünnepének megtartását, kinek példáját követve az egybegyült párisi egyetem ugyan’) La Cronaca del P. Damiano Cornelio poi Vescovo stb. T. 2. lib. 6. c. 5.

2) Psalterium de B. M. V.