Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
3. A bold. Szűz szeplő nélkül való fogantatása és a kihirdetés korszerűsége
148 szentelő malasztot nélkülözni vagyunk kénytelenek, bűnül nem róható fel. 3. A trienti zsinat különbséget tesz a malaszt elvesztése és az eredeti bún között. 1) 4. A keresztség szentségében két mozzanatot kell meg- különböztetnünk: a) a bűn eltörlését, b) a megszentelő malaszt belénk öntését, tehát Ádámtól való szárma- zásunkban nemcsak a malasztot veszítjük el, hanem bűnnel is bemocskoltatunk. 5. Ha az eredeti bűn lényege egyedül a malaszt elvesztésében állott, akkor valamely halálos bűn elkövetése után az ember bűnös volta nem nagyobbodhatnék, a mi egyenesen tévtan; de ha az akaratnak Istentől való elfordulásában, vagyis a testi kivánság uralmában áll, akkor a bűnös minden elköve- tett bűne után az ördöghöz hasonlóbbá, vagyis nagyobb bűnössé válik. Ez ama két fővélemény, mely a katholikus hittu- dósok között uralkodik az eredeti bűn lényegéről. Na- gyón természetes, hogy itt az eredeti bűnről nem mint cselekedetről (actus) van szó, hanem mint állapotról (habitus). Meg kell említenünk még az eredeti bűn lé- nyegének meghatározásánál támadt egy-két téves és ferde nézetet. A protestánsok tana szerint az eredeti bűn lényege a concupiscentiában, vagyis a testi kiván- ságban áll. Ez határozott tévtan, mert jóllehet e testi kivánság bűnből ered és bűnre vezet, mindamellett bűnnek egyáltalában nem mondható; a keresztség szent- ségében például minden bűn el lesz törülve,2) de nem a testi kivánság, vagyis a test harcza a lélek ellen, mert ez megmarad az emberben azután is. E harcznak kimenetele csakis akkor lesz bűnné, ha a testet gyö- zedelmeskedni engedjük a lélek felett. Maga a trienti zsinat is akként határozott, hogy a testi kivánság alatt az egyház soha sem értett bűnt s egyedül csak azt *) *) Trienti zsin. sess. 5. can. 2. צ) Trienti zsin. sess. 5. can. 5.
