Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után

32ז

joggal.“ Ha az olvasó az ״alkotmány“ helyébe ״isteni pa- rancsot“ tenne, akkor az idézett hely, a nélkül, hogy sokat kellene rajta változtatnunk, ál talán os érvénnyel bírna.

Szótanunk kell még azon ellenvetésekről, melyek az alattvaló részéről jövő netaláni engedelmesség meg- tagadás megengedettsége ellen felhozathatnának. Vala- mennyi a következő két alap egyikére vezethető vissza.

1) az államot állítják föl a szó szoros és teljes értei- mében minden jog forrásául ; s akkor természetesen szó sem lehet oly jogtalanságról, melyet az állam leg- főbb tényezője elkövet s ennélfogva a törvények iránt való jogosult engedetlenségről sem; vagy pedig 2) nem engedik meg, hogy az alattvalónak jogában állana az elöljáróság törvényeinek el- vagy el nem fogadhatósága fölött döntő Ítéletet mondani, s ennélfogva mindaddig, a míg az illető törvény fennáll, úgy kell cselekednie, mintha jogszerű és kötelező volna.

De igaz-e az, hogy, az első ellenvetés szerint, az államra volt szükség, hogy valami jog keletkezzék, s hogy előtte és nélküle valamely jog fenn sem áll ? Ha e tétel igazságát be tudnák bizonyítani, akkor a mi okoskodásunk igazán tönkre volna téve. Csakhogy ettől nem igen kell tartanunk. Ha az állam ily módon akar bennünket adósaivá tenni, talán mi is megköve- telhetjük, hogy a kötelezvényt előmutassa, megkövetel- hetjük, hogy annak valódiságát bebizonyítsa. Hogy a mondottakat jobban kidomborítsuk, kérdjük: nincs-e a szülőnek joga gyermeke fölött, a birtokosnak javai fölött, nem tarthat-e az úr igényt szolgái szolgálattá־ teleire, nincs-e minden embernek joga saját fentartá- sára ? Nincs e mindenkinek joga élni, táplálkozni, szel- lemileg tökélesbülni ? Avagy mindeme jogok csak az államtól származnak-e ? Valóban az állam adott volna polgárainak életet, vizet, levegőt? Vájjon Isten, az élet ura ki persze m inden ember s az egész ember fölött gyakorol uralmat, a nélkül, hogy e gyakorlásé-