Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után
zöket s mélyebben látja át a viszonyokat, melyek a jelenre s jövőre nézve mérvadók ; épen azért egysze- rübb eszközökkel sokkal tökéletesebben tudná a társas együttlét czéljait elérni, mint a hogyan azt a légből- csebb államférfi még határozatai végtelen sora által is teheti. Azonban ezt a Mindenható nem akarta. Azt akarta, hogy az ember, midőn természetes erőit kifejti s használja, széles mezővel bírjon a munkásságra ; Isten közvetlen működését egyedül a magasabb, természet- fölötti rendre szorította s itt is csak tartózkodva fejti ki azt. Isten akarata nem képezi ugyan az emberi tör- vények tárgyát, de Isten akarata az, hogy a feljebbvalók törvényes parancsainak hódoljunk, E hódolás, még ha a parancsok néha-néha tökéletlenek is és nem bírnak a kellő okossággal, e hódolás, tekintve Isten amaz álta - lános parancsát, az alattvalót épen nem alacsonyítja le, sőt inkább nemesíti, mert feldíszíti azon fénynyel, me• lyet az észszel bíró lény s másrésziől az általános rend és a legfőbb alkotó között létező összhang nyújt. Ha Isten akaratát tekintetbe nem veszszük, akkor az emberi törvények iránt való engedelmességben vagy épen semmi, vagy legfeljebb oly csekély észszerű jóra találunk, hogy nem lehetne csodálni, ha az engedel- messég lerázására irányult kísérletek sokkal nagyobb elterjedést nyernének, mint az tényleg történik. Ha ugyanis isteni törvénynek engedelmeskedünk, akkor a teremtrrény akarata, tárgyét tekintve közvetlenül megegyezik s alá van rendelve a Teremtő akaratának; ez képezi a teremtmény legészszerübb javát; az i s t e n i törvények iránt való engedelmesség ennélfogva magá- ban bírja az erény nemességét. Az emberi törvények iránt való engedelmesség ellenben abban áll, hogy a teremtmény akarata megegyezik egy másik teremt- mény akaratával. Ez alárendelés erényességének nemes- sége épen azért nem is alapul magában az alárende- lésben, mint valódi okában. Ha az ember emberrel
