Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

III. A forradalom és az állami oktatás-monopolium

66 Orleans, Rheims, Versailles és Páris nyilvános iskolái­ban kiütöttek ; azért épen nem csodálhatjuk, hogy a keresztény családok az ily neveléstől utálattal fordul­tak el. Ha „az idő viszonyainak mostohasága,“ a mint mondták, szükségessé tette is a provisoriumot ; mind- azáltal el lehetett várni a restauratiótól, hogy a papi iskolákról azon dísztelen bilincseket, melyeket a forra­dalom és a katonai kényuralom rájolc rótt, le fogja venni. E helyett azonban 1814. oct. 15-én megjelent egy királyi rendelet, mely mindjárt a bevezetésben kimondja, hogy a szemináriumok törvényes ok nélkül nem sza­poríthatok, úgy, hogy ismét minden departementban csak egy ily iskola létezhetett ; másodikat, igy szól a 6. pont, csakis királyi jóváhagyás mellett a belügymi­niszter jelentése alapján a püspök és az egyetem nagy­mesterének beleegyezésével lehet fölállítani. Az 5. pont értelmében a kis szemináriumok növendékeinek a bac- calaureatus elnyerése végett az egyetemi bizottság előtt kellett vizsgát tenniök. És ámbár a növendékek föl vannak mentve a városi lyceum látogatásától és nem fizetik a díjt, „melyet a lyceumok, collegiumok és ne­velőintézetek növendékei az egyetemnek fizetni kötele­sek“, és ámbár ezen papi iskolák képeseknek nyilvá­níttattak az adományok és hagyatékok elfogadására a királyi rendelet 8. pontja mégis igy szól : „Egyébiránt folyó évi junius 22-én kelt rendeletünk, mely az egye­tem javára kiadott rendeleteket és kibocsátványokat ideiglenesen megerősíti, érvényben marad, és csak a határozatok és rendeletek azon pontjai vesztik el ha­tályukat, melyek a jelen rendelettel ellenkeznek.“ Különben az egyház szellemében vezetett iskola a forradalom szemében mindig szálka lesz ; a forrada­lom a kath. egyház megdöntésén fáradozik ; ép azért különösen a kath. iskolákat törekszik megrontani, vagy egészen felforgatni. A kis szemináriumok pedig nemcsak

Next

/
Thumbnails
Contents