Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

III. A forradalom és az állami oktatás-monopolium

64

ről általában ; de a rendelet még' különösen megemlékezett a szemináriumokról és elrendelte, hogy minden departementben egy szeminárium legyen, és pedig oly városban, melynek lyceuma van, hogy azt a szeminárium növendékei látogathassák ; hogy a növendékek papi ruhát viseljenek, és hogy ezen szemináriumok az egyetemi iskoláknak alávettessenek, továbbá azokban csakis az egyetem tagjai taníthassanak. Végre, hogy a zsarnokság teljes legyen, a rendelet kimondotta, hogy minden nevelő intézet, mely a felsoroltak közé nem tartozik, bezárassák, és ingó vagy ingatlan javai az egyetemnek adassanak, mely azokat a nyilvános intézetekre fogja fordítani. Ez által a papi iskolák a püspökök kezeiből, kik azokat alapították és javadalmakkal ellátták, kiragadtattak, és oly hatóság vezetésére bízattak, mely a papság és az egyház iránt ellenséges indulattal viseltetett, és így a francia papnövendékek nevelése a császári egyetem kezeiben volt, melynek szelleme határozottan ellenkezett a papnevelő intézetek céljával.

Sajnos, hogy a restauratio, vagyis a törvényes monarchia visszaállítása Franciaországban és a Bourbonok visszatérése a több, mint 25 éves számüzezetés- ből, a nevelés dolgában meghagyta az ügyeket, úgy a : mint Napoleon alatt kifejlődtek. Ámbár minden oldalról kárhoztatták az egyetem zsarnoki monopóliumát ; a kormány mégsem tett egyebet, mint kibocsátotta az j 1814. jun. 27-iki rendeletet, mely az egyetem alapszabályait és szervezetét jóváhagyja, és föntartja mindaddig, „mig az oktatásügy jelen helyzetén a szükségesnek látszó változtatások foganatba vehetők.“ Mivel azonban az elkeseredés az egyetem ellen folyton nőtt, mindenekelőtt a papi iskolák visszahelyeztettek a püspökök joghatósága alá, természetesen oly megszorításokkal, „melyek eléggé bizonyították a forradalmi elemek befolyását a monarchia kormányzására végre pedig