Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
III. A forradalom és az állami oktatás-monopolium
54 feladatot tűzött ki magának : „az apák meggyilkolását és a gyermekek nevelését.“ Egyik tanterv a másikat érte és gyors léptekkel haladtak a mai forradalom-szülte iskolai rendszer felé. J) Már az 1792. dec. 20-án tartott ülésben Ducos a népiskolák alapítása mellett nyilatkozott, és kivánta, hogy ezen iskolák látogatására mindenki kényszeríttes- sélc, „nehogy a nép ismét a barbárság sötétségébe sülyedjen vissza itt tehát már meg van a modern iskolai kényszer alapja vetve. Az 1793-iki alkotmány minden franciának biztosította az általános nevelést, és ennek alapján Lacanal az i7Q,t. iun. 26-iki ülésben a bizottság nevében egy uj oktatási javaslattal lépett föl, melynek 41. pontja így hangzott: „A törvény a polgárok jogát meg nem sértheti, elannyira, hogy azok az oktatás minden ágában tanfolyamokat és szabad iskolákat nyithatnak, és azokat saját belátásuk szerint vezethetik; de mégis szükséges, hogy ezen szabad iskolák a tanfelügyelők és a központi bizottság ellenőrzése alatt álljanak.“ De Lequinio megtámadta ezen javaslatot, és követelte, hogy „a gyermekek mind a két nemből, a fiuk az 5. évtől 12-ig, a leányok 11-ig a köztársaság költségén az egyenlőség szent törvényének védszárnyai alatt közösen neveltessenek.“ Ez által már a honatyák és az ifjúság nevelői a spártaiak álláspontjára helyezkedtek. Lequinio meghalt, mint a szabadság vértanúja, és Robespierre az 1793. jul. 25-iki ülésben az eszmét magáévá tevén, néhány elvtársától támogatva követelte, hogy a nevelés ne legyen többé 2) Mily gyorsan követi egyik tanterv a másikat más országokban is, ugy hogy minden uj naptárra egy-egy uj tanterv esik, erről Bajorországra nézve elég adatot találunk Lukas^ J. jeles művében : „Der Schulzwang.“ Landshut, 1865. 2. kiadás. 132—142. lap. Nagyon helyesen jegyzi meg a szerző „Néha úgy látszik, hogy bizonyos urak más embert „subjectum vile“-nek tekintenek, melyen tetszés szerint tehetnek kisérletet, mint a tyúkon és a tengeri nyulakon. “
