Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

II. Az oktatásszabadság a francia forradalomig

Bonaventura tekintélyre nézve egész tudománykarokat képviseltek“ l)

A mi volt a párisi egyetem a hittudományra nézve, ugyanaz volt a bolognai egyetem a jogtudományra nézve. Itt is létezett már régi időktől fogva számos kolostori és magániskola, különösen a jogtudomány terén kitűnő férfiak vezetése alatt, mig végre a tanítók és a tanulók egyetemes testületté alakultak, és ezen testület I. Frigyes császár által különféle kiváltságokkal tiszteltetett meg, sőt általános elismerést vívott ki magának. Hasonló módon létesült Angolországban a két hires egyetem t. i. a cambridge-i és az oxfordi. Franciaországból a sz. Evroul-ról nevezett kolostor iskolájából 5 tanár ment Angolországba és Cotenham nevű faluban telepedett le, honnan a közel Cambridge-be mentek felolvasásokat tartani és ezen iskola már a 12. század végén Angolország minden városába a legjelesebb tanítókat küldötte szét. Épen így keletkeztek az első egyetemek Spanyolországban Valenciában és Sa- lamancában, továbbá más országok egyetemei, melyeknek alapítása a protestantismus előtti időre esik. És ezen nagyszerű egyetemek egyikének sem jutott eszébe, hogy magát az egyháztól függetlenítse, sőt oly viszonyban voltak az egyházzal, mint a rész az egészszel ; mig másrészről a pápák őrködtek az egyemetek fölött és kiváltságok, üdvös rendeletek által azoknak emelésén fáradoztak. Ezen egyetemek minden természetellenes kényszertől menten oly virágzásra emelkedtek, hogy a mai állami kényszer hozzájok hasonlót minden rendelkezésére álló eszközzel sem képes felmutatni. Az oxfordi egyetemen III. Henrik király idejében, tèîîaT’ a 14: század közepe táján, 00.000 tanuló volt ; a prágai egyetem pedig 1408. évben több, mint 36.000 tanulót s 700 tanárt és tanítót számlált. Hasonlóan hirdeti az *)

*) Hurter idézett műve 556. 1.- 48 I