Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
I. Az egyház, az állam és az iskola feladata
30 nak ós bármely más társulatnak is szolgál. Ezen jellegénél fogva megbízóinak akaratától függ ; különben szabad, és csak oly tekintetben és annyiban áll az egyház és az állam hatalma alatt, a mennyiben minden emberi intézmény alá van vetve az isteni és polgári felsöbbségnek. Mindazonáltal a dolog természetéből folyik, hogy a keresztény családok, községek és népek az egyházat, mint a népek tanitóját rendelik iskoláik, közvetlen felügyelőjévé, minthogy az egyház tanítja a vallást, és vallás nélkül nevelés és polgárosultság nem képzelhető““ *). Ha tehát mi oktatásszabadságot követelünk, azt nem azért teszszük, mintha az magában véve jó volna, hanem mivel két rossz között ez a kisebb. — Nem lehet I ugyanis, kétségbe vonni, hogy csak az igazságnak van minden körülmények között elvitázhatlan joga beszélni, csak ő tarthat feltétlen igényt arra, hogy meghallgassák ; a tévelynek, mint az igazság tagadásának, nincs természetéből folyó létjoga, tehát magában véve semmi- S féle más joga sincs. Ennélfogva csak is az igazságnak i van joga teljes oktatásszabadságot követelni és kívánni, hogy ezen szabadság a tévelytől megvonassék. Mivel pedig a katholikus egyedül az egyházat ismeri el minden vallási igazság forrásának és hirdetőjének, sőt Isten ! által rendelt bírónak az emberi ész állításai fölött, a I mennyiben azok a hítigazságokkal közvetlenül vagy ; közvetve összefüggésben vannak : világos, hogy a tisztán katholikus államokban nem volt megengedhető az oktatásszabadság ; meg kellett volna ugyanis előbb szünniök katholikusoknak lenni Azonban időjártával a viszonyok máskép alakultak ; a tisztán vagy legalább , valóban katholikus államok és országok majdnem mind ! eltűntek ; a népességnek a katholikus vallástól elide- 1 1) Lukas, dev Schulzwang, ein Stück moderner Tyrannei. 2 kiad. 3I. lap.
