Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
I. Az egyház, az állam és az iskola feladata
27 gítő-e vagy sem“1); mert a szülők Isten előtt felelősek gyermekeik neveléséről általában, következéskép a kisegítők megválasztásáról is, kiket ezen fontos ügyben maguk mellé vesznek, vagyis a tanítók és az iskola megválasztásáról. Ha pedig a gyermek nagykorúvá lesz, a midőn életpályáját szabadon kell megválasztania, akkor a tanuló viszonya tanítójához szintén bizonyos változást szenved. Ugyanis valamint szüleivel szemben bizonyos tekintetben nagyobb szabadságot nyer, ép- úgy a szabadon választott tanítóhoz való viszonya is nemesebb lesz ; mi által a tanító egyúttal oktatója és barátja is az ifjúnak. Azonban mindkét esetben a tanító, illetőleg az iskola szabad megválasztását a szülőkre, vagy a nagykorú tanulóra kell hagyni. Ezek által meg van határozva az egyház és az állam viszonya az iskolához. Minthogy az iskola fő célja egybevág a családi nevelés fő céljával ; s minthogy ez utóbbi maga is vallási természetű, és pedig oly any- nyira, hogy — itt a keresztény nevelés lebeg szemünk előtt — a szülők és az iskola a nevelésnek ép legfontosabb részében csak helyettesei és segítői az egyháznak, az emberi nem ezen általános oktató és nevelő intézetének : világos, hogy az iskola a legbensőbb ösz- szefüggésben áll az egyházzal és egymástól való elválasztásuk tekintetében érvényesülnek az Ur szavai ; „A mit Isten összekötött, azt ember ne válaszsza el.“ Az iskolának ezen természetes viszonya az egyházhoz fenn is állott egész a francia forradalom idejéig, és csak ennek volt bátorsága megtenni azt, a mit a pogány világ legnagyobb zsarnokai és a keresztény századok legkorlátlanabb fejedelmei sem mertek megtenni, t. i. a gyermeket kiragadni a család köréből és azt minden további tekintet nélkül örök rendeltetésére már bölcsőjétől fogva az állam számára lefoglalni. — IX. *) *) Riesz FI. idézett müve 122. 1.
