Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

I. Az egyház, az állam és az iskola feladata

28

Pius pápa különös tekintettel ezen forradalmi rendszerre határozottan megjelelte az iskola természetes viszonyát az egyházhoz, midőn például 185I. September 5-én tartott allocutiójában kimondotta, hogy ha katho- likus gyermekek neveléséről van szó, „a tanrendszernek minden egyetemen, collegiumban, szemináriumban, nyilvános és magániskolában teljesen simulnia kell a katholikus vallás tanaihoz, és hogy a püspököknek és az egyházmegyék elöljáróinak, kiknek hivataluknál fogva kötelességökben áll a keresztény vallást terjeszteni, annak tisztaságát megőrizni, és az ifjúság keresztény neveléséről gondoskodni, semmiféle akadály által sem szabad magukat a nyilvános iskolák szorgalmas felügyeletétől és lelkipásztori hivataluknak ezen irányban való gyakorlásától visszatartani engedni.“ — Mondhatná-e valaki e követelést jogosulatlannak, ha az egyházat és püspökeit annak tartja, a minek Krisztus rendeleté szerint lenniök kell ? Egy valóban katholikus államnak, már mint ilyennek is igazságosnak kellene lennie ezen követeléssel szemben ; a jelen viszonyok között azonban az állam, ha az egyházon igazságtalanságot elkövetni és igy a katholikusok lelkiismeretét megsérteni nem akarja, az egyház igényeinek csak az oktatásszabadság biztosítása által tehet eleget.

A mi az államnak az iskolához való viszonyát illeti, azt nem lesz nehéz az iskola feladatából meghatározni. Itt ismét nem valami eszményt, hanem a meglévő viszonyokat kell szem előtt tartanunk. Az államnak mindenesetre szüksége van oly iskolára, mely tisztjeit és hivatalnokait kiképezi, azonkivül mü- és ipar. iskolára, nemkülönben oly iskolára, melyben a vallás szolgái neveltetnek, mert habár felekezetnélkülinek mondja is magát, még sem fog soha oly nép fölött uralkodni, mely vallás, és egyúttal a vallás szolgái nélkül képes volna élni. Köteles-e tehát az állam mindezen iskolákat létrehozni, azokra felügyelni és azokat igaz-