Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
I. Az egyház, az állam és az iskola feladata
2Ó voltaképen az iskola feladata ? *) E kérdésre röviden csak azt felelhetjük: Az iskola természeténél és rendel- j tetésénél fogva sem több, sem kevesebb, mint a szülők segítője gyermekeik nevelésében ; nem több , azaz az iskola nem feltétlen úr a gyermekek fölött, tehát nem szabad neki a gyermekeken könnyelmű kísérleteket tenni, vagy pedig őket a családtól és Istentől elidege- j níteni; nem kevesebb, mert a szülőkkel megosztja ép- 1 úgy a nevelés szent kötelességét, mint a nehéz felelősséget a rábízott ifjúságról és végre a jó nevelés dicsőségét és jutalmát. Tekintsük ugyanis az iskola eredetét. Az iskola bölcsőjét a család körében kell keresnünk : az első család volt az első iskola. A szülőknek Isten által kiszabott kötelessége gyermekeiket nevelni, és pedig az Isten által kitűzött végcélra, melynek a nevelés közelebbi célját, a tudományos kiképzést, vagy a gyakorlati élet számára való előkészítést, alá kell rendelni. És ezen feladatukat a szülők vagy maguk teljesítik, vagy annak legalább egy részét bizonyos föltételek mellett másokra bízzák , azaz vagy maguk nevelik gyermekeiket, vagy mások által neveltetik. Az ily nevelők ismét működhetnek egyes családoknál, vagy taníthatják és nevelhetik több család gyermekeit együtt ; az utóbbi esetben keletkezik az iskola, mely akkor válik nyilvánossá, ha bizonyos föltételek mellett mindenkinek nyitva áll. „Az iskola tanítói hatalma tehát a szülői hatalomtól származik és annak határai közé is van szorítva ; a miért is csak bizonyos föltételek alatt, melyek közt legelső helyen áll a tanító tudományossága és erkölcsössége, — nyerheti el azt. Ezen föltételek fölött Ítélni épezért a szülői hatalom viselőinek áll jogában, valamint a természeti jognál fogva őket illeti meg Ítélni a fölött is, vájjon az iskola működése kielé*) Erre vonatkozólag lásd Dupanloup püspök kitűnő munkáját „a nevelésről/*
