Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

Előszó

2

katholikus püspökei mindig harckészen és résen állanak , hogy a modern szabadelvüség és a vele szoros szövetségben élő, ha ugyan nem teljesen azonos szabadkőművesség különböző alakban megkisérlett támadásait, melyeket az emlitett országokban .érvényben álló oktatásszabadság ellen intéznek, — visszaverjék. — Csak Németország , a „gondolkozó nép“ nézi nyugodt lélekkel, mint esnek áldozatul gyermekeinek milliói a felekezetnélküli és vallástalan oktatásrendszer Moloch- jának. Valóban itt volna valahára az ideje annak, hogy Németország és Ausztria katholikusai egy szivvel-lólek- kel tűzzék ki az oktatásszabadság zászlaját és komolyan fogadják meg, hogy szóval és tettel, minden törvényes utón és módon harcolni fognak azon monopolium ellen, mely minden másnál gyűlöletesebb, sőt vészesebb. Meglehet, hogy a küzdelem heves és hosszú lesz; de az ész, a jog, a lelkiismeret, tehát az Isten is a katholikusok részén lesz, azért nincs mit aggódniok a végleges diadal fölött.

Sajnos, hogy a közönyösség, a megfontolás hiánya és a képmutatás nem csekély akadályokat vetnek ezen mindenesetre jogos óhajtás megvalósulásának útjába. A modern iskola nem csekély hiányai fölötti panaszok ugyan már meglehetősen általánosak, a parlamentekben épugy lehet azokat hallani, mint a nép legalsó rétegeinél. Panaszkodnak az ifjúságnak mindig jobban és jobban terjedő vallástalansága és szilajsága fölött; és nem egy atyának és anyának nyiltak már föl szemei azon külszínre oly ragyogó műveltség folytán, melynek áldásaiban kis fiukat, vagy leányukat a modern iskola ré- szesité; belátják, hogy mindez csak külső fény, mely miatt a legfontosabb ügy elhanyagoltatik. Ellenben jogos csodálkozással veszik észre, hogy a vallás és a pap mindinkább kiszorul az iskolából és a „valláserkölcsi“ nevelés Ígérete haszontalan szólammá válik. Egyre világosabb lesz a legközönségesebb elme előtt