Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

V. Küzdelem az oktatásszabadság ellen

Államokban 2O millió lélek van, mely még névleg sem tartozik egy felekezethez sem.

És ily iskolákra bíznák a katholikusok gyermekeiket és ily iskolák után sóhajtoznak a szabadelvűek !

A mi az erkölcsi romlást illeti, mely az Egyesült- Államok felekezetnélküli iskoláiból származik, és egész nemzedékeket megmételyez, erre nézve oly hajmeresztők a jelentések, hogy nem is hinnők, ha az amerikai rendszer lelkes híveitől nem származnának. így például a „christliche Botschafter“ben, a közös iskolákért rajongó methodista lapban olvassuk, „hogy az aljas irodalom könyvárusai kölcsönkönyvtárakat alakítottak, melyek a tulajdonosok által fizetett gonosz ifjak vezetése alatt állanak az iskolákban és ezekből a New- Yorkban megjelent 144 piszkos fércmüvet darabonként 10 cents-ért kölcsönözhetik a tanulók. Be van bizonyítva, hogy ezen irodalom gyászos befolyása városi iskoláinkra, nagy reményű ifjakat vetett zsákmányul az erkölcsi romlottságnak. Ezen irodalom nemcsak New- York és Brooklyn, hanem Pennsylvania és Ohio colle- giumaiban is rombol, sőt el lehet mondani minden államban és területen.“ Bizonyítja ezt az is, hogy bizonyos Comstock a new-yorki kiadóknál és könyvárusoknál 15.000 levelet talált és foglalt le, melyekben fiuk és leányok az egész országból ily piszkos könyveket rendeltek. l) A szabad szellemű Agassiz, a Harvard-egye- tem tanára és az állampTfeatásrendszer lelkes barátja pedig a new-yorki és bostoni bordélyházakban levő szerencsétlen teremtések élettörténetéből kimutatta, hogy az elesett asszonyok és leányok bukása a nyilvános állami iskolák gyászos befolyásában bírja forrását, a mi őt méltán borzadással töltötte el és megingatta a 19. század felvilágosultságába vetett hitét, sőt az állami iskolákat egyenesen a kéjhölgyek anyjának nevezi. És *)

— 105 *) L. Stimmen aus Maria-Laach 1874, I. 197.