Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
V. Küzdelem az oktatásszabadság ellen
io6 ily iskolákra adják adójúkat a katholikusok és azon szülők, kikben még egy szikra vallásosság, becsületérzés és szülői szeretet lakik ! Magára New-York államra 1851-ben 800.000 dollár iskolaadó esett. Végre hozzunk fel az Egyesült-Államok iskoláinak erkölcsi romlottsága mellett még egy igen fontos bizonyítékot. Az 1868-iki baltimorei nemzeti zsinatban óo püspök a következőkép nyilatkozott : „A hosszú tapasztalás eléggé bebizonyította, mily bizonyos veszély fenyegeti a katholikus ifjúságot a falusi állami iskolákban. Ugyanis a katholikus ifjúság az uralkodó rendszer folytán (t. i. a vallástalanság) okvetlenül veszélynek van kitéve hit és erkölcs dolgában. Ugyanezen forrásból származik a nagy mérvben növekvő és napról napra erősebben pusztító ragályos közönyösség és erkölcsi romlottság, mely, a mint könnyes szemekkel látjuk, még a leggyöngébb korban megmételyezi az ifjúságot. A naponkinti érintkezés a közönyös vagy egészen vallástalan ifjakkal, továbbá naponkénti olvasása és tanulmányozása azon Íróknak, kik legszentebb vallásunkat és annak intézményeit, sőt az ég szentéit is megtámadják, gyalázzák és sárral dobálják, megtöri az igaz vallás éltető erejét a kath. gyermekek szivében. Végre az iskolatársak, kikkel együtt élnek, jobbára olyanok, hogy jellemök, példájok, aljas beszédeik és tetteik által gyermekeinkből — ámbár otthon jó nevelésben részesülnek — a bizalmas társalgás közben kiölik a szemérem és jámborság érzetét.“ x) Az Egyesült-Államok kath. püspökei elég korán felismerték a veszélyt, mely a Vallástalan iskolákban az ifjúság hitét és erkölcsét fenyegeti. Már 1852-ben az első baltimorei nemzeti zsinat befejeztével az összegyűlt püspökök egy közös pásztorlevelet bocsátottak Acta et decreta Concilii Baltán. 1868. Deer. Tit. 9. cap. i. n 426. L. Laacher-Stimmen 1872, II. 161. 1.