Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
V. Küzdelem az oktatásszabadság ellen
104 előtt keresztény neveléseikről. Mi nem ismerünk nevelést , annál kevésbbé keresztény nevelést vallási alap nélkül, épazért nem is küldhetjük gyermekeinket oly iskolába, melyben meggyőződésünk szerint hamis vagy épen semmiféle vallást nem tanítanak. Mivel pedig az állami iskoláknál az utóbbi eset áll, azért lelkiismeretünk tiltja, hogy gyermekeinket azokba járni engedjük és nem marad más hátra, mint gyermekeink számára külön iskolát állítani, hol nemcsak a világi tudományokban nyerjenek oktatást, hanem atyáik vallásában is neveltessenek. így azonban igazságtalan és az államnak nincs joga ránk adót vetni oly iskolák fentartása céljából, melyektől gyermekeinket távol kell tartanunk, hogy legdrágább kincsükben hajótörést ne szenvedjenek; az volna tehát a rendje, hogy az adók és az iskolaalap jövedelmei katholikusok és nem katholikusok közt arányosan fölosztassanak, a mi pedig nem történt. Ezek a katholikusok jogos panaszai az amerikai oktatásrendszer ellen, azaz a vallástalan iskolák ellen, melyek több európai országban a modern szabadelvü- ség szeme fényét képezik ; azon nagy különbséggel mégis, hogy az Egyesült-Államokban oktatás-monopolium és iskolakényszer nem létezik. Mennyire jogosak az amerikai katholikusok panaszai az állami iskolák ellen, kitűnik abból is, hogy ezen iskolákat maguk a nem katholikusok is az istentagadás és erkölcstelenség fészkeinek nevezik. így pl. dr. Nevin egyik leghirésebb és legtudományosabb akatholikus hittudós az Egyesült- Államokban , elveti az egész iskolarendszert, mivel az teljesen a kereszténység tagadásán alapszik, jólehet azt az állami intézmények szervének, az állami szabadság biztosítékának és a polgárosodás gyökerének nevezik. Nevin minden oly iskolát elvet , mely az egyháztól el van választva és felekezetnélküli, sőt kizárólag állami intézet. i\z állami iskolák káros befolyását a vallásosságra világosan bizonyítja azon tény, hogy az Egyesült-
