Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
V. Küzdelem az oktatásszabadság ellen
103 mely minden felekezetet kielégítsen, teljesen lehetetlen. Ha pedig minden felekezetnek megfelelő részt (pro rata) adnánk az iskolaalapból, hogy magának iskolát állítson és abban saját vallását tanítsa ; ez annyit tenne , mint a gyéren lakott területeken, a hol egy iskola épen elég volna íz-őt állítani, holott a lakosok még állami segély mellett is alig képesek egy iskolát föntartani. Ily eljárás mellett néha kénytelen lenne egy-egy család a maga számára iskolát állítani vagy iskola nélkül ellenni vagy lelkiismeretén erőszakot elkövetni és gyermekeit oly iskolába küldeni, melyben az övével ellenkező vallást tanítanak. Vannak még más okok is, melyek a közvéleményt meggyőzték, hogy ezen terv nem életre való, ha a kitűzött célt, az egész nép művelését el akarjuk érni ; azonban szükségtelen mindezen okokat előszámlálni. Államférfiaink, törvényhozóink és a nevelésügy legkitűnőbb pártfogói már rég állást foglaltak ezen tényekkel szemben és kimondották : a ki vallásos nevelést ohait, az maradjon távol az állami iskoláktól és keresse azt a család és az egyház kebelében.“ 1) így néz ki az amerikai oktatásrendszer vagyis a vallástalan iskolarendszer; ezek az okok, melyek életbeléptetését legalább részben előmozdították : az Egyesült- Államok katholikusai azonban egész a mai napig határozottan elvetik az egész rendszert és a legragyogóbb érvek sem képesek őket más véleményre terelni ; szilárdul követelik, hogy adják ki nekik az iskolaalapból a rájok eső részt, hogy oly iskolákat alapíthassanak, melyek hitöknek és lelkiismeretűknek megfelelnek. Az alkotmány , mondják ők, az Egyesült-Államok minden polgárának egyenlő jogokat és nevezetesen teljes lelki- ismereti szabadságot biztosít. Mi katholikusok vagyunk és vallásunk azt tanítja, hogy gyermekeinkkel szemben bizonyos kötelmeink vannak és felelősek vagyunk Isten ’) The Catholic Mirror. Baltimore nov. 26, 1853.
