Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
V. Küzdelem az oktatásszabadság ellen
102 karöltve kell járnia. Ezeket egymástól elválasztani és egyedül a tudományos oktatásra fordítani a figyelmet annyit tesz, mint a szellemi erőket felébreszteni, a nélkül, hogy az ember kezébe erkölcsi féket adnánk, mely- lyel azokat kormányozza. Más szóval annyit tesz, mint a rosszra való képességet kifejleszteni, a nélkül, hogy a rosszra való hajlamot meggyöngítenők. A vallásos nevelést az iskolából száműzni annyit tesz, mint a nevelést legtöbb esetben gonosz, tudatlan, gondatlan emberekre bízni, kik tudják, hogy nincs idejök a nevelésre felügyelni. x) Nálunk azonban 1. omoly gyakorlati akadályokba ütközik minden törekvés, mely a vallásos nevelést a tudományos oktatással egybekötni igyekszik.“ „Miután az állam nem hitte, hogy a polgárok mindenütt képesek legyenek és akarjanak saját költségö- kön iskolákat állítani és miután belátta a nyilvános oktatás parancsoló szükségességét, már csak azon szempontból is, hogy állami és politikai intézményeink fen- állhassanak : szervezte az általános oktatásrendszert és az állampénztárból évenkint jelentékeny összeget tett folyóvá a célból, hogy némelyeket az iskolák fentartá- sában segélyezzen. Hogy pedig a pénz a mondott célra fordíttassék a kormány megszabta a föltételeket, melyek alapján az fölvehető és kiadható, megszabta a használat módját és azoknak kötelmeit, a kik az iskoláról gondoskodnak és egy állami hivatalt állított föl közigazgatási és bírói teljhatalommal, melynek föladata a rendszert életbeléptetni. így tehát az iskola nyilván állami intézetté lett. Ily iskolába már most bármely felekezet vallását tantárgyul fogadni el annyit tesz, mint államvallást tanítani, — ez pedig épúgy ellenkeznék az alkotmánynyal, mint egy szabad kormány politikájával és a nép óhajával. Oly vallási oktatást behozni pedig, b Lehetséges-e ennél lesujtóbb ítéletet mondani a vallástalan isko. Iák fölött ? f