Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
V. Küzdelem az oktatásszabadság ellen
100 kath. Belgiumban, melyek még a napóleoni egyetem zsarnokságát is fölülmúlják, mert a francia egyetem col- legiumaiban a vallástanítás és vallási fegyelem az intézeti lelkész vezetése alatt a szervezet lényeges alkatrésze volt. Sőt ezen eljárás még a hollandi kormány szerencsétlen törekvéseit is fölülmúlja, mert ámbár ez minden áron rajta volt, hogy a tanintézetek vallási jellegét eltörölje, a törvény értelmében mégis megengedte, hogy a kath. tanulók az egyház befolyása alatt álljanak.“ Nem akarjuk itt a belga szabadelvűek törekvéseit az oktatás elvilágiasítását illetőleg tovább tárgyalni, úgyis megtörtek azok a katholikusok szilárdságán, a kik nem egy könnyen engedik magukat megfosztatni az alkotmány által biztosított szabadságtól. És valóban Belgium az oktatásszabadság által a tudományos téren épenséggel nem vesztett, mert, a mint Humboldt Vilmos megjegyzi *) : „szabad emberek közt emelkedik az ipar, szebben virágzanak a művészetek és haladnak a tudományok ; szorosabb a családi kötelék, a szülők annál gondosabban nevelik gyermekeiket, minél nagyobb jólétnek örvendenek. Szabad emberek közt nemes verseny támad és mindig jobb nevelők képződnek , ha az eredmény a munkától és nem az állam kényétől függ. Épazért nem fog hiányozni sem a gondos családi nevelés, sem a hasznos nyilvános oktatás.“ Valóban Belgiumban a tanintézetek és a tanulók száma az oktatásszabadság óta rendkívül emelkedett. így Belgiumnak (Limburg és Luxenburgot is ide számítva) 1830-ban, tehát midőn még Hollandiával egyesülve volt, volt 40 középiskolája, 1840-ben már 74, 1861-ben 148, tehát az oktatásszabadság mellett majdnem négyszer annyi lett a középiskola ; a népiskolák száma 1830-ban 4046 volt, ') Ideen zu einem Versuch , die Grenzen der Wirksamkeit des Staates zu bestimmen. 1851. 59. 1*
