Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
IV. Küzdelem az oktatásszabadságért
85 új törvényjavaslatot 1849. junius 18-án a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Ennek lényegesebb pontjai a kővetkezők voltak : Az egyetem tovább is fenáll, azonban a legfőbb közoktatási tanács máskép alakíttassák ; t. _i. minden departementban academiai tanács állíttassék, melyben a püspök helylyel és szavazattal birjon. A magánintézetek elöljárói- és tanáraitól az academiai fokozatot ezentúl nem kell szigorúan követelni ; az államilag elismert rendek tanítóiról főnökeik legyenek felelősek, az államilag el nem ismert rendek pedig — melyekhez tartoztak névszerint a jezsuiták — ezentúl az oktatástól ne tiltassanak el. Végre a nagy és kis szemináriumok a püspök közvetlen vezetése alatt álljanak. Ezen törvényjavaslattal sem a szabadelvűek, sem a szigorú katholikusok nem voltak megelégedve: azok szerint az egyháznak igen sokat engedett, míg emezek szerint igen keveset. És mégis mivel az új közoktatási miniszter, Parieu , az ügyet komolyan pártolta, a törvényjavaslat most először az államtanács elé jutott, s innét sok ellenészrevétel kíséretében a nemzetgyűlés elé került, mely 1850. jan. 14-én kezdette meg fölötte a tárgyalásokat, s március 15-én 299 szavazattal 237 ellen a következő törvényt fogadta el: Az összes oktatásügy élén egy „legfőbb közoktatási tanács áll,“ mely két osztályra oszlik ; az első osztály 8 fizetéses tagból áll, kiket az államfő az egyetem eddigi hivatalnokaiból és a karok tanáraiból élethossziglan nevez ki; a második osztály 16 nem fizetéses és 6 évre választott tagból áll, kik közt 4 érsek vagy püspök, egy kálvinista és egy lutheránus pap és a zsidó consistorium egy tagja foglal helyet, és ezeket az illető felekezetek választják. Ezen legfőbb közoktatási tanácsnak feladata volt a túlnyomó számú állami iskolákat vezetni, és „minden összeütközés elkerülésével szabad versenyt biztosítani az oktatás terén.“ — A legfőbb közoktatási tanács mintájára voltak szervezve az academiai tanácsok ; minden departement-