Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
VII. Az anyagelviség tana az élő lényeg fajainak eredetéről
9i „Ugyanez áll az állatokról is ; szaporodásuk előidézhető a rájok nézve hasznos befolyások fokozása s a károsoknak csökkentése által. Minden állat bizonyos meghatározott tápot igényel, és némelyek e tekintetben egyetlen növényre vannak utalva. Ha ezen esetben az illető növény nagyon elszaporodik, akkor a vele táplálkozó állat is nagyobb számban fog szaporodni és a növény épen ez által ismét előbbi rendes mennyiségére fog szoríttatni, a mit aztán az állatok is megérezvén, ismét kevesbedni fognak.“ Darvin felfogása szerinti „létért való küzdelemről“ azonban, szó sincs sehol. 5. A Darvin-féle elmélet tehát teljesen alkalmatlan az élőlények fajainak keletkezését megmagyarázni, és igy a divatos anyagelviség, mely a Darvin-féle elméletre feltétlenül megesküszik, itt is a nála megszokott „megfoghatatlanságok“ légkörében mozog. Valamint már az élet eredete hét pecséttel elzárt könyv rá nézve, úgy a fajok eredete is megoldhatatlan talány a materialis- musra nézve. Mindkét kérdés, úgy az élet eredetének, mint különösen a fajok eredetének kérdése, csak is Istenre való hivatkozással oldható meg. „Anyagiasit- tanunk kell az életet,“ mondják az anyagelviek, „különben egy Istent kell elfogadnunk. “ És igazuk van ; canadensis), mely kezdetben csak a füvészek figyelmét vonta magára, majd azonban általános rémületet keltett. A növény ugyanis oly mérvben szaporodott, hogy körülbelül ki lehetett számítani az időt, melyben a csatornákat teljesen hajózhatatlanokká fogja tenni ; képzeletben már látták, mint változnak át a hasznos viziútak büzliödt mocsárokká, és a félelem, melyet az ártatlan fű az értelmi körökben ébresztett, — „Vizi pestis“ elnevezésben nyert kifejezést. Vegyészek és nem vegyészek egyaránt irtószerről gondolkodtak ; de mind hiába. S ime, egyszer csak eltűnt a „pestis“ és kiderült, hogy csak oly vizekben tenyészhetik, melyek kiválóan mésztartalmúak. Ezen eset forgott fenn a szóban levő vizeknél is, és a mint ezekben a mész az új növény által rendszeres állapotára leszállitta- tott, maga elenyészett ; a rég ismert vízinövények pedig, melyek a jövevény által a „létért való küzdelemben“ nyomorúan legyőzve lenni látszottak, ismét előjöttek és úgy, mint azelőtt is, szépen díszlettek. „Materialismus oder Christenthum“ ? 65 1.
