Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
V. Az anyagelviség tana a világ keletkezéséről
68 tengely körüli forgás létesülhessen. Ezért már Newton mondá, „hogy a mozgás eredete a nehézkedés törvényei által meg nem magyarázható,“ s még Cotta is (Briefe über den Kosmos III, Nro. 88) annak kimondására kényszerült,: „Hogy a forgó mozgás első meginditása ép oly megmagyarázhatatlan előttünk, mint minden dolog eredete. Ez egyike azon mozzanatoknak, melyeknél a búvár egy megfoghatatlan ok előtt, a megismerés határoszlopa előtt (?) áll, melyen túl csak a Teremtőben való hit merészel hatolni.“ c) Ha azonban, mint eddig kimutattuk, lehetetlen az, hogy az anyagból egyedül önmagából, egy fölötte álló ok nélkül mozgás létesüljön; úgy az sem lehetséges, hogy a világ egyedül az anyagból, részeinek egész teljében és különféleségében, minden természetfölötti ok közbejötté nélkül, kialakult légyen : mert a kialakulás szempontjából az eredetileg egy gőzgömbbé egyesített anyagnak sok s különböző részekre kellett oszolnia, mert hisz a világban a különféle testek egymástól elválva tűnnek elő ; az anyagnak ezen különféle testekre való elkülönítése pedig csak mozgás által történt s történhetett, a mint ezen elkülönítést maga a Laplace- féle elmélet is kizárólag a gőzgömb forgó mozgására vezeti vissza. Mozgás azonban az eredeti ősanyagban nem létesülhetett, következőleg annak elkülönítése, elválása, vagyis világgá való alakulása is lehetetlen volt. Az anyagnak eszerint örökké eredeti ősállapotában kellett volna maradnia ; „világgá“ sohasem fejlődhetett volna. 7. így áll tehát a dolog az anyagelviek eme „természetes teremtés-történetével..“ Nem egyéb ez, mint a véletek egy oly szerkezete, mely azon pillanatban össze dűl, a melyben azt a tudományos ítészét bonckése érinti. Isten nélkül ez egyszer nincs kifelé vezető út. És ha az anyagelviek azt tartják, hogy nekik a min- denség eredetének megfejtésénél Isten létének előleges
