Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
V. Az anyagelviség tana a világ keletkezéséről
64 fejlődés kezdetére kell érnünk. Tehát akárhogy vesz- szük is a dolgot : végtelen, örök fejlődési folyamat nem képzelhető, minthogy mindig vissza kell térnünk a fejlődés bizonyos kezdetéhez. c) Az anyagelviség ennélfogva nem is képes ezen örök fejlődési folyamatát, melyet elméletben felállít, gyakorlatban megvédelmézni. Hisz mindig csak az anyag egy bizonyos eredeti állapotából indul ki, s ezt veszi föl olyannak, a melyből a világ egymásutáni fejlődési folyamatban keletkezett. Laplace ugyanis azt állítja, hogy az anyag eredetileg gőznemű állapotban volt, s ezen gőzgömbből fejlődött azután a világ. EzZel nyilván az mondatik, hogy az anyagban létező erők abban öröktől fogva lappangtak, s hogy azután az anyagban, illetőleg a gőzgömbben egyszerre mozgás támadt, melylyel a világ képződése megkezdődött. így azonban a fejlődés örökkévalóságáról már lemondtak. Persze az anyagelviség nem veszi azt észre, hogy midőn az anyag örökkévalóságát védelmezi és e mellett egyúttal oly fejlődési folyamatot tulajdonít neki, mely csak az időben kezdődött, még nagyobb ellenmondásba keveredik, mint^ a milyenek azok, melyek az örök fejlődési folyamat fogalmával járnak. Mert itt mindjárt annak a kérdésnek kell fölmerülnie, hogy vájjon miként történhetett az, hogy az öröktől fogva nyugvó anyag egyszerre fejlődni kezdett? S ha mindent csak az anyagban létező erőkből kell magyarázni, kizárva a mozgás és fejlődés természetfölötti okát, miként történhetett mégis az, hogy az anyagban létező ezen erők, miután öröktől fogva nyugalomban s lappangásban voltak, most egyszerre előtörtek, mozgásba mentek át s a világanyagot fejlődési folyamatába hozták? Vagy megfordítva: miként történhetett az, hogy az említett erők oly soká, sőt öröktől fogva nyugalomban lehettek s lappanghattak a nélkül, hogy előtörtek volna, holott előbb is csak ugyanazon erők voltak, mint később ; oly okot pedig, mely
