Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

V. Az anyagelviség tana a világ keletkezéséről

6i

létét, a mi már előbb létezett. Következőleg az anyag sem jöhetett létre semmiből ; sőt inkább kezdet nélkülinek, öröknek tekintendő.“ — Igaz', a természetben semmiből semmi lesz ; s ezt nem is tagadhatja, s nem is fogja tagadni senki sem, mert a természeti erők soha sem létesíthetnek valamit semmiből. De mi következik ebből ? Ebből csak az következik, hogy a természet, illetőleg az anyag sem jöhetett létre tisztán természeti ok, tisztán természeti erő által. S ezt mindenki beismeri. De legkevésbbé sem következik az, hogy az anyag valamely absolut, érzékfölötti ok által is létre nem hozathatott volna semmiből. Tehát ezen ellenvetés sem, melyet pedig roppant öntetszéssel szokott felhozni az anyagelviség, bizonyít célja mellett semmit sem.

y. „Mi a világnak keletkezését nem képzelhetjük magunknak — igy folytatják tovább, — „következőleg nem is volt annak kezdete.“ — Ilyen érv azonban csak az anyagelvi előtt bírhat bizonyító erővel, ki az egész megismerési működést az agyvelő szervéleti működésére vezetvén vissza, tulajdonképi gondolkodást nem is, hanem csak képzelő tehetséget ismerhet el. De ha igy áll a dolog, akkor kíméljenek is meg bennünket mindazon érvektől és következtetésektől, melyekkel a világ örökkévalóságáról akarnak bennünket meggyőzni ; mert mindez már jóval túlhaladja a puszta képzelődést ; pedig a mi nem képzelhető, az tulajdon állításuk szerint nem is igaz. Vagy talán ránk nézve más törvények volnának érvényben, mint az anyagelviekre ? És vájjon nekik csak azt kellene elfo- gadniok, a mit elképzelhetnek ; nekünk pedig tőlük azt is el kellene fogadnunk a mit el nem képzelhetünk ?

3. Az anyagelviek első kosmogonikus tantétele tehát, hogy t. i. az anyag nem keletkezett s örökké való, meg nem állhat. Az a kérdés már most, hogy mit kell tartanunk ama második tantételről, mely szerint a világ az eredeti ősanyagból egy örök fejlődésifolyamat által képződött. Az anyagelviek ezen fejlődési folyamatot „természetes te rém té s-t ö r t én e t ne k“ nevezik, s ezt ama világnézlettel szembesítik, mely a világot Isten által teremtettnek taníja. Mit kell tehát e „természetes teremtés-történetiről tartanunk ? Mielőtt azonban e kérdés tárgyalásába bocsátkoznánk, meg kell jegyeznünk, hogy mi itt a földképződés hypothesiseivel, a mennyiben azok csak földtani föltevések, nem foglalkozunk ; ezt intézzék el magok között a geológusok ; mi itt csak az elvi állásponttal, névleg ama kérdéssel foglalkozunk, hogy