Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
V. Az anyagelviség tana a világ keletkezéséről
Ó2 vájjon az anyagelviek értelmében vett tisztán „természetes teremtés-történet“ fölvehető-e : azaz vájjon igaz-e az, hogy az anyag egy örök fejlődési folyamaton keresztül önmagából alakult a jelenleg létező világgá. 4. Ezen kérdésre határozottan tagadólag kell válaszolnunk. Mert először egy örök fejlődési folyamat lehetetlen, s mert továbbá az anyag önmagából nem fejlődhetett világépületté ; a Laplace-féle elmélet gyönge alapon nyugszik. Bizonyítsuk be először tételünk első részét, hogy t. i. egy örök fejlődési folyamat lehetetlen ! Ez a következő okokból tűnik ki : a) A létnek minden fejlődési folyamata, mely időszerinti egymásutánban folyik le, szükségképen föltételez egy oly pontot, a melyből a fejlődés kiindul, és ismét egy olyat, a melyben ezen fejlődés végződik. Fejlődés, keletkezési folyamat, ezen két határpont nélkül nem is képzelhető. A mi fejlődik, az az egyik állapotból a másikba lép át ; a fejlődés tehát szükségképen föltételez egy oly állapotot, a melyben a fejlődő még nem volt a fejlődés folyamatában, és a melybe átlépve, folytonos haladásban azzá lesz, a mivé lennie kell. így azonban a fejlődésnek lényegileg kezdete van, és a fejlődéstől ezen kezdetet el nem gondolhatjuk a nélkül, hogy annak egész fogalma kezeink közt szét ne mál- jon. Ugyanigy áll a dolog a fejlődés végpontjával, céljával is. Mert minden fejlődésnek végcéllal is kell bírnia, a melyre irányúi, s azon pillanatban, a melyben ezen végcélját elérte, egyúttal vége is van. S valóban megfoghatatlan, hogy az anyagelviség miként ismerheti félre ezen elemi igazságot, s hogy beszélhet „örök“ fejlődési folyamatról, mely nyilván contradictiot in adjecto foglal magában. b) Továbbá, ha a világ fejlődési folyamata örökkévaló, melyből minden kezdet ki van zárva, akkor a világnak, minthogy minden fejlődés bizonyos egymásután következő fejlődési fokokon keresztül megy végbe,