Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
IV. Az anyagelviség tana az emberi akaratról
47 ják ugyanis, hogy szabadcselekvésünkről való öntudatunk csak tévedésen alapszik, mely onnét ered, hogy mi bizonyos adott esetben a minket cselekvésre ösztönző okokat nem ismerjük; mig ellenben, ha ismer- nők azokat, akkor amaz öntudat tökéletesen elenyésznék. „Ha mi,“ mondja Büchner (idézett müve 237 lapján), „öntudatunkban szabadon választunk, ezen szabadságunk egyedül abban áll, hogy mi, mint már Spinoza mondta, akarásunknak tudatában vagyunk, de azon okokat, a melyek által indíttatunk nem ismerjük.“ De ez semmitmondó kibúvó. Ez valóban sajátságos ,tudományos“ bizonyítás, mely oltalmát a tudatlanságban keresi. A tudatlansággal egyébiránt mindent el lehet takarni. Azon tényről, hogy mi szabadon határozhatjuk el magunkat a cselekvésre, öntudatunk kezeskedik ; ily tény nem irtható ki az által, hogy egészen ismeretlen dologra (ismeretlen indító okra) hivatkoznak, melynek létét ép azért, mert isméi etlen, bebizonyítani nem lehet ; s ha mégis megkísérlik, akkor ez a legbotorabb módja a bizonyítás-, vagy cáfolásnak; mivel nem más, mint menedék a tudatlanság rejtekébe az agyonveréssel fenyegető tények elől. Ily nyomorult ürügy a menekvésre, valóban rossz világot vet az anyagelviek gőgös magaviseletére, kik minduntalan szabatos, tudományos eljárással dicsekednek, s nem találnak elég szót arra, hogy ezen pontos eljárás dicsőségét kizárólag maguknak tulajdonítsák, mig nézetük szerint elleneik mindig csak üres szemlélődéssel bíbelődnek ; s most minden pirulás nélkül a tudatlansághoz fordulnak segítségért, hogy mezítlenségöket elfödhessék ! e) Az emberi akaratnak anyagelvies fölfogása ellen egy más cáfolatot szolgáltat azon tény, hogy mi mielőtt cselekednénk, a dolgot előbb megfontoljuk, s csak a megfontolás után határozzuk el magunkat a cselekvésre. Ha az akarás és cselekvés nem volna egyéb, mint az agyra ható érzéki benyomás következménye, még pedig
