Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
III. Az anyagelviség ismerettana
33 dolkozási mozgás lényegileg magasabb eredményt mutasson fel, mint az érzéki észlelés. A mint ez lényegileg egyedi, azaz csak egyedeket észlelhet, ép úgy a gondolkodás sem emelkedhetik az egyeden túl, vagyis a gondolkodásban is csak egyedi képzetek lehetségesek, és semmiesetre sem emelkedhetik az általános fogalomra. De hogy is következtethetnénk máskép, midőn halljuk, mint magyarázzák a gondolat keletkezését és lényegét az anyagelviek ! Az egyik az agy kiválasztásának tartja, s párhuzamba állítja azt az epének a májból való kiválasztásával ; a másik, az agy villódzásának mondja ; mig végre a harmadik úgy tekinti, mint az agyrészek összmüködésének eredményét. Lehet-e itt az általános fogalom lehetőségének még csak nyomát is felfödözni ? Minden kiválasztás egyedi terméket hoz létre ; ép úgy a villódzás is ; és ha minden agyrész összmüködésének eredményéről van szó, ezen eredmény ez esetben is csak egyedi lehet, minthogy maga az agy is csak egyedi szerv. Az általános fogalom tehát, tisztán mint tényt vevén azt, az anyagelvi vélet szerint megfejthetetlen talány. Nem csoda tehát, ha az érzék- elviség ezen általános fogalom horderejét lehetőleg leszállítani törekszik, ha azt tartalmától megfosztja és csak puszta általános megnevezésnek tartja. Ez azonban csak elméletben sikerül; gyakorlatban az általános fogalmat maga az érzékelviség is szükségképen kénytelen visszahelyezni jogaiba. Mert ezt, mint a mely az egyes képzeteknél fensőbb valami, szükségképen meg kell tartani, hogy tudományról egyáltalán szó lehessen. Minden tudomány ugyanis lényegileg az általánosra törekszik ; s mig a tisztán érzéki észlelet az egyest, az egyedit adja, addig a tudomány az általánost az egyesben és az egyesből keresi. Ez ép úgy áll a természet- tudományra, mint a többi tudományra nézve ; mert a természettudomány is általános természettudományi fogalmakat törekszik felfödözni, és az egyes természeti Stöckl, Az anyagelviség. 3
