Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

II. Az anyagelviség történelmének vázlata

z^

is eltért, úgy a német materialisták azt mindjárt kezdetben elvetették, és azt egy eredeti ősnemződéssel, — generatio aequivocával pótolták. És ezen értelemben a darvinismus, mintha csak a materialismus kedvéért született volna. Az élet és a különféle életalakok megma- gyarázhatása végett Istenre többé nem volt szükség, és az embernek szellemisége, annak a majomfajhoz, mint eredetéhez való sorolása által, úgyis meg lön tagadva.

20. Az anyagelviség sensualistikus oldalát első sorban Czolbe Henrik képviseli, „Neue Darstellung des Sensualismus,“ 1855, és „Entstehung des Selbstbe- wustseins,“ 1859, cimü irataiban. Czolbe a természettani és vegyi folyamatokon kivül a szerves alakokat is elfogadja ugyan elemiekül, de az érzelmeket és érzéseket, mint a lélek elemeit, bizonyos physikai mozgásokból igyekszik kimagyarázni. — Az öntudatot egy, az agyban történő köralakú mozgásból származtatja ; értessék bár — szerinte — ezen magába visszatérő mozgás alatt akár köralakú rostmozgás, akár keringés, akár pedig másnemű physikai mozgás. Ezen kivül nem fogad el semmi fokozatos fejlődési-folyamatot, mely szerint az anyag világgá képződött volna, mint ezt a többi anyagelviek teszik, hanem azon nézetben van, hogy a világ öröktől fogva olyan volt, mint a minő jelenleg. Erzékfölöttiség, eszményi- és szellemiség nincsen. A világ végcélja, minden érző lénynek a lehető legnagyobb tökély által föltételezett boldogsága. Az ezen boldogság utáni törekvés, mely az érzéki boldogság után való egyoldalú törekvéstől és az egyoldalú önzéstől lényegileg különbözik, képezi az erkölcs és jog alapelvét.

21. Ezzel az anyagelviség történelmének alapvonalait megjelöltük volna. Bővebben kiterjeszkedni e tárgyban, itt nem feladatunk. Azonban még meg kell jegyeznünk, hogy valamint minden bölcsészeti rendszer, úgy az anyagelviség is azon kornak szülötte, melyben