Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
II. Az anyagelviség történelmének vázlata
2Ó nek föl, mintha azok valamely külső öntudatos értelmiség által hozattak volna létre. cc) A lelki működés csak az életerőnek különös nyilvánulása, mely az agy anyagának sajátos alkata által van föltételezve. Ugyanazon erő, mely a gyomor által emészt, az agy által gondolkodik. A gondolat, erőkkel és tulajdonokkal biró sok anyagnak okozata ; minélfogva az agy, mint gondolkodó gép, a gőzgéphez hasonlítható, csakhogy amannál a létrehozott okozat más valami, mint emennél a gőz, melyet magából kilövel. Az út és mód, mely szerint az agy a gondolatot, mint okozatot létrehozhatja és valóban létre is hozza, természetesen megfoghatatlan, és mindig megfoghatatlan is marad. Az, a mit mi szabad akaratnak nevezünk, csak a legerősebb indokoknak eredménye. „Az ember szabad ugyan, de kezei kötvék.“ dd) Jó az, mi az embernek az adott viszonyok között megfelel ; rossz és elvetendő az, a mi neki meg nem felel. Az úgynevezett erkölcs minden parancsa ama törvényszeres rendszabályok határozott' alakján alapszik, mely rendszabályokat az emberi társadalom, saját fentartása céljából szükségeseknek vélt, és tapasztalatszerüleg lassankint megerősitett. Ugyanazért az egyes egyedre nézve akár önmagát, akár lelkiismeretét tekintve, egészen mindegy lehet bármint cselekszik is, csak az emberi társadalommal és törvényeivel való összeütközést kerülje. Minden ember gyakorlati atheista, epicureista és egoista, — és joggal. 19. Nagy segítségére volt Németországban a modern anyagelviségnek az Angolországból oda származott darvinismus. Ezt majdnem minden német materialista elfogadta és a materialistikus nézettel egybeolvasztá. Darvin tudvalevőleg azon állítást kockáztatja, hogy az élő lények fajainak fokozata korántsem egy, a Teremtő szellemében eleve (a priori) megalkotott rendszert képez, melyet azután a Teremtő a teremtésben valósított volna meg, hanem hogy minden faj csekély számú ős alakokból, talán csak egyetlen egyből fejlődött volna ki fokozatosan, még pedig természetes tenyézés által, összekötve a létérti küzdelemmel. — Ezen folyamatból az ember semmiesetre sincs kivéve, ő is a majomfajból fejlődött ki természetes és nemi tenyészés által. Darvin — legalább eredetileg — mindenesetre még elfogadta, hogy azon ősalakok, melyekből a természetes tenyészés folyamata megindult, a Teremtő által hozattak létre ; azonban valamint ezen elvétől későbben ő maga
