Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

XIV. Az anyagelvi "népjog"

5. Ezen érdek- és nemzetiségi politika következménye végre is’ a foglalási politika. Ha ugyanis valamely államnak csak saját érdekeit kell vezérfonalul tekinteni és ezt egyáltalán semmiféle jogi szabály nem korlátozza ; úgy okvetlenül kell, hogy ez, mihelyt érdekei vagy hatalmának föntartása azt követelni látszanak, magát följogosítva érezze arra, hogy egy kisebb és ke- vésbbé hatalmas államot, mely hatalmának ellenállni nem bir, bekebelezzen ; történjék az azután akár erőszak útján, akár a népnek törvényes felsőbbsége ellen való lázítása, akár pedig lassú, de folytonos gyengítés által.

Méginkább áll ez, ha e vad érdekhajhászás a nemzetiségi elvek palástja alatt történhetik, mint a melyek alapján, a nemzeti egység éidekében végzett kötelemnek látszik. A foglalási politika tehát végső fejleménye az anyagelviség talaján kifejlett nemzetközi elméletnek.

6. Ezen minden népjogot lábbal tipró politika útján szerzettek biztosítására, az anyagelviség még egy más elvet is állított föl, mely koronáját képezi az egész elméletnek. Ez a „be végzett tények“ elve, és az „eredmény elmélete.“ Ezen elv alapján a jog az anyagi tényen alapszik ; a bevégzett tény, mint ilyen, jogot alkot; legyen az bár a közönséges felfogás szerint jogos vagy jogtalan. Ennek folytán minden bevégzett tény jogerővel bir. Alkalmazásában tehát ez elv igy hangzik : Ha a bitorlás, árulás vagy forradalom, vagy más efféle erőszak sikerült, úgy az „bevégzett tény“, és mint ilyen jogos is. Tehát, hogy valami jogos-e vagy nem, azt egyedül az eredmény dönti el, tekintet nélkül az eszközökre, melyekkel az eléretett.

7. A mint látjuk ezen elmélet túlzott ; fez a népek és államok egymás iránt való nemzetközi viszonyaiból kizár mindent, a mi még csak legtávolabbról is erkölcsi kötelezettségre vezethetne, és nyilván hirdeti az önzés és jogtalan erőszak uralmát. Igazol minden képmutatást, ravaszságot, cselszövényt, pártoskodást és szemte-