Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

XIV. Az anyagelvi "népjog"

170

len csalást, melylyel a diplomatia, hovatovább élni szokott. És noha az egyes emberek egymásiránt való magatartásában sem ismer az anyagelviség „lelkiismeretet“ érintő erkölcsi kötelmet, az államtörvényben mégis iparkodik még valami biztosítékot nyújtani a megtagadott erkölcsi törvény helyett. Itt azonban lemond minden biztosítékról ; az államok és népek egymáshozi viszonya, csak az önhaszon követelményei előtt felelős. Ily tan nem lehet igaz. és az emberi természet minden óbb eleme ellene tör. Csak következményeit kell szemügyre vennünk, hogy e tan hamis és veszélyes voltát fölismerhessük. Nevezetesen :

a) Ezen elméletnek, ha gyakorlatilag keresztül vitetik, minden államnak és népnek pusztái ását kell maga után vonni. Mert eltekintve a kisebb államoktól, melyeknek léte ezen elv szerint egy pillanatig sem biztos, a nagyobb államoknak is mindenkor teljesen föl kell fegyverkezve lenniök, hogy más államnak az ő megkárosításukra irányzott szándékát és törekvéseit megakadályozhassák. Ennek következménye az óriási és folyton szaporítandó haderő, mely a népek erejét kiszívja és jólétét tönkre teszi. Mivel pedig, növekedvén a haderő, mint a tapasztalás bizonyítja, ezzel egyúttal az uralkodók nagyravágyá^a, uralkodási és hódítási viszketege is rendesen növekedni szokott, egyik háború a másikat éri annyival inkább, mivel a nagy katonai hatalmaknak csapataik számára folytonos foglalkozást kell szerezniük; az átalakulások és állami iskolák által megmételyezett nép pedig, hathatósan támogatja uralkodóját ebbeli tervei keresztül vitelében. A folytonos háborúskodás pedig, a népek é§ államok jólétének és szerencséjének romlása.

b) Teljesen képtelen továbbá a „bevégzett tények“ elve és az eredmény elmélete is. Merta tény, mint ilyen, magában véve épen nem ad jogot, sem a magán viszonyokban, sem a nyilvános rendben. Jóllehet a jog előre föltételez valamely tényt, mely a kérdéses jog birtoká-