Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XIII. Az anyagelvi gazdászattan
149 más mellett működő eervedek összletévé alacsonyít- tatott. 5. Az egyedek ezen elemileg szétforgácsolt tömege elé most a szabad verseny elve dobatott. Miután minden korlát eltörültetett, mondák ők, mely az egyedek gazdászati tevékenységének útjában állott, most az egyedek dolga lett, hogy minden erejöket ösz- szeszedve, magokat a többi egyedekkel szemben gaz- dászatilag föntarthassák, és azokat a hol lehet, túlszárnyalják. Az által, hogy mindenkinek a többiekkel versenyezni kell, épen a legügyesebbek, a legmunkásabbak és erélyesebbeknek sikerülend majd magasra vergődni, és igy mindnyája feltüzeltetik, hogy saját gazdászati szakában minél nagyobb tökélyre emelkedjék, és minden követ megmozdítson, csakhogy az általános versenyre képesítessék. így azután nemcsak a gazdászati haladás fog kezeskedni az iparművi és gazdászati termékek jósága és kitűnőségéről, hanem egyúttal a közönség . is azon helyzetben lesz, hogy jót és olcsón vásárolhat, mert ha az egyik nem jól és nem olcsón dolgozik, akkor egy másikhoz fordulhat. 6. Ez az egyedi müipar elmélete. Azonban könnyű belátni, hogy a verseny ez elve a gyakorlat terén egészen más alakot ölt, mint elméletben. Világos ugyanis, hogy a többiekkel való eredményteljes ver- senyezhetés, nem függ csak pusztán az illető ügyességet szorgalma és erélyességétől, hanem hogy az, a ki nagy tőkével rendelkezik, már eo ipso a többi fölött előnynyel bir, mert a nagy tőke őt arra képesíti, hogy nagy mennyiségben mindent gyorsabban, kitünöbb minőségben és olcsóbban szállíthasson, mint ez kiskereskedésnél lehetséges. És ez különösen áll a mostani időkben, midőn ugyanis csak a tőkepénzes képes a gépet szolgálatába szegődtetni, mely manap az emberi kézimunkát mind szükebb körre szorítja. A géppel pedig senki sem vetélkedhetik ; mert az fáradhatatlanul
