Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XIII. Az anyagelvi gazdászattan
148 amaz erkölcsi rend törvényeivel soha sem egyeztethető össze. Pedig az önzés elve ilyen. Előttünk fekszik tehát eme gazdászati elmélet és a neki megfelelő gyakorlat, mely az anyagelvi világnézlet természetes következménye, a mennyiben az, a gazdászati életre alkalmaz- tatik. 4. Kövessük csak tovább ez egyedi müipar-rend- szert, és ki fog tűnni, hogy ezen rendszernek gyakorlati érvényesítésében mindenütt arra kelle törekednie, hogy azon társadalmi akadályokat, melyek az önző egyediség korlátlan fejlődésének és érvényesülésének útjában állottak, elmozdítsa. Ilyenek voltak mindenekelőtt a rendbeli testületek. Ezek a gazdászati életbe vágó üzletek és kézművek gyakorlása elé határokat szabtak, s amaz üzletek és kézművek gyakorlásának jogát, bizonyos föltételek előleges teljesítéséhez kötötték, miként ez p. o. a céheknél is történt. Ezen határoknak most el kelle tünniök. Ezért ama párt, mely az említett rendszert képviselte, a kézmüvek és kereskedelemre nézve az összes korlátok eltörlését, az általános kézmü-s kereskedelmi szabadságot hirdette Ép igy azon elv is, hogy a majorok családi köteléke sértetlenül fentartandó, továbbá a községek ama joga, mely szerint tőlük függött új községi tagok fölvétele Vagy föl nem vétele fölött határozni, szintén akadályt képezett az egyedi rendszer korlátlan fejlődésének ; azért e korlátoknak is el kellett tűnni : az örökségfelosztás, a jószágok feldarab olásán ak szabadsága és a s z a b a dk öltözködhetés kikiálta- tott. És hogy végre még a pénz is közreműködjék a gazdag tőkepénzes érdekeinek előmozdítására, az uzsoratörvények is eltörültettek, és a pénzüzlet számára teljesen szabad tér nyittatott. így oldattak föl az emberi társadalmon belül az összes természeti szerves kötelékek ; az utóbbiak szétforgácsoltattak és a társadalom egy számos, esetleg egymás mellett élődő és egy-